Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-286. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről. Második rész indokai.
286. szám. . 325 képezi az erőszak egyedüli czélját, hanem egyszersmind tárgy is: a személy vagy dolog. íme egy példa. Egy csoport kézmives betör X. gj r áros bekerített udvarába azon czélból, hogy a házon lévő czégtáblát erőszakkal eltávolítsa. Ez kétségtelenül „erőszak". Az, a mit a csoport elkövetni szándékozott: oly nyilvánulása az ellenséges erőnek, mely a „dolog" megtámadása által hajtatik végre. Ezen példa maga is eléggé igazolja a kifejezés használatát. A 172. §-hoz. Ha pedig valamely csoport, nyilt helyen, akár személyeken, akár dolgokon követ el eröszakot : mindenik tagja 3 évig terjedhető börtönnel büntetendő. A jelen §-ban meghatározott cselekmény szintén, „magánosok elleni erőszak"; bár a tényálladék tekintetében jelentékeny különbség van ezen és a 17.1. §. esete között. Mig ugyanis a 171. §-ban „lak-, üzlethelyiség, vagy bekerített birtok" a cselekmény színhelye: a 172. §-ban „nyilt hely"-ről van szó; s mig ott az erőszakoskodás csak „czélban levőnek" vétetik: itt már a tettleges erőszak és annak valóságos elkövetése föltételeztetik. Megegyez azonban mindkét §. abban: hogy ugy itt mint ott, az erőszak személyekre vagy dolgokra egyaránt vonatkozik. A „nyilt hely" kifejezés öntudatosan választatott, a legtöbb törvénykönyvekben használt „nyilvános" helyett és pedig azért, mert a „nyilvánosság" nem lévén absolut határozottsággal körülírható : a gyakorlati életben, a jelen esetnél, igen eltérő, majd szűkebb, majd tágabb — és néha tán a szőnyegen lévő §. czélzatával épen ellenkező — alkalmazást nyerhetne, a mennyiben oly helyekre is kiterjesztethetnék, a melyek — mint pl. a társas vagy üzleti összejövetelekre szánt helyek --- a jelen §• értelmében magánhelyeknek tekintendők. A „nyilt hely" értelme a legelhagyatottabb mezei útra, mint a főváros legforgalmasabb terére egyaránt illik, azonban kizár minden — csak átvitt értelemben „ nyilt ft-nak nevezhető — u. n. nyilvános helyet. Az eszme tehát világosabban van kifejezve a törvényjavaslatban használt szó által, mintha e helyett: a „nyilvános" szó használtatott volna. Némely bűnt. törvénykönyvekben, a szóban lévő cselekmény tényálladókához az is megkívántatik : hogy az erőszak egyesült erővel követtetett légyen el; mindazon által a büntethetőség tekintetében mégis a részesek között a szerint, a mint csak a csoportulásban, vagy egyszersmind a tettleges erőszakoskodásban is részt vettek, valamint a vezetőkre nézve különbség tétetik. A javaslatban ezen mozzanatok kifejezést nem nyertek. Mert az „egyesült erő", a jelen esetben okszerüleg ugy sem jelenthetne egyebet, mint azon föltételt, hogy a csoportulók együttes jelenlétében, s — hogy ugy mondjuk — fedezete alatt végrehajtott cselekmény a csoport valamennyi tagjainak szándékával s legalább hallgatólagos beleegyezésével találkozzék. — E föltétel azonban már benfoglaltatik a „csoport" és „szándékosság" fogalmaiban, — melyek a szóban levő bűntetthez félreismerhetlenül megkívántatnak. Az ismétlés tehát fölösleges; sőt a gyakorlati életben könnyen oly értelmezésre adhatna alkalmat, mintha a csoport minden egyes tagjának, a szóban levő bűntett ismérvét képező főcselekmény végrehajtásában is, physikai ereje bizonyos hányadával, quantitativ részt kellene vennie; a mi pedig nem kivántatik. Hogy a „vezetők", „tettesek" és egyéb „részesek" között különbség és külön-külön büntetési tételek nem állíttattak fel: azon okból történt, mert a javaslat általános részében, a „részességről" s illetőleg a „beszámítást kizáró ós enyhítő körülményekről" szóló fejezetekben, kellő támpontot talál a bírói cognitio arra, hogy concret esetben a személyes bűnösség kérdését elemeire oszsza fel s a csoport némely tagjaira részességök fokához képest enyhébb, másokra a 172. §-ban megállapított ^maximumig súlyosabb, sőt a mennyiben némelyek irányában bűnhalmazat forogna fenn: az erről szóló határozmányok értelmében, még súlyosabb büntetést szabjon.
