Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-278. Törvényjavaslat a békebiróságról
262 278. szám. ellenfelének boszantása által kénytelenült keresetet indítani vagy magát védelmezni, inkább elhatározza magát jogos követelésétől elállásra vagy roszakaratu cselédje alaptalan követelésének elismerésére, semhogy napi keresményének elvesztésével még egyszer annyi kárt szenvedjen E szempontnál fogva a javaslat nem tartalmaz olynemü intézkedést, mint milyen az 1868: LIV. törvényczikkben némely keresetekre nézve megállapítva van, hogy t. i. a fél keresetének megindítása előtt egy egyeztető hatóságot fölkeresni kénytelenüljön s általán oda törekszik, hogy a kereset minél alaposabban és minél gyorsabban elláttassék. A gyorsaság követelményének azonban nem lehetett föláldozni az alaposságot s- inkább kívánta a javaslat, hqgy a fél gyorsan jogot, mint nagyon gyorsan jogtalanságot nyerjen; annyival is inkább, mert a javaslat a békebiróság Ítélete ellenében felebbvitelt nem enged. A javaslat nagy figyelmet fordított arra is, hogy az igazságszolgáltatás a jogkereső közönségre nézve az eljárásban a lehető legolcsóbb legyen s épen ez okból a feleket a békebirák részére dijak fizetésére nem kötelezi ; a békebirák ellenben tartoznak járásukhoz tartozó több községben birói széket ülni. A javaslat a fennebb emiitett azon szempontnál fogva, hogy a békebiróság által csak az első tekintetre világos s a rendes bíróság eljárásával egybekötött költségekkel arányban nem álló csekélyebb értékű perek intéztessenek el; — a békebiróság hatáskörébe csak az 50 frtot felül nem haladó személyes kereseteket — továbbá a bérelt lak vagy 'helyiségből való kiköltözés iránti kereseteket ; ezeket azonban oly korlátozások mellett utasítja, melyek a keresetnek alaposabb jogi tudomány nélkül való elbírálását lehetővé teszik. A békebiró hatáskörébe utalta továbbá a müveit államok páldájára bizonyos föltételek mellett az alimentationalis kereseteket s ideiglenesen a kisebb mezei rendőri kihágásokat s a becsületsértósi pereket ott, hol ezek polgári eljárás tárgyát képezik. Nem terjesztette ki azonban a békebiróság hatáskörét Anglia példájára a birtokháboritási keresetekre, melyek bonyolodottságuknál fogva gyakran hosszabb eljárást — elintézésük jogi szakismereteket kivannak. Valamennyi hatáskörökbe utalt keresetekre nézve kizárta a javaslat a szavatosra való hivatkozást, mert ez által az eljárás tetemesen hosszabb és bonyolodottabb lenne s mert a szavatosra való hivatkozásnak ezen eljárásban való kizárása nem fosztja meg a felet azon jogától, hogy szavatosa ellenében külön pert indíthasson. Hogy a békebiróság ne legyen kénytelen a bonyolodottabb s nagyobb jogi készültséget igénylő keresetekben — talán kevésbé alaposan bíráskodni, — a javaslat megadja a békebiróságnak azon jogot, hogy ha a feleknek kihallgatása után az ügynek bonyodalmas voltáról meggyőződött, az ily kereseteket magától elodázhassa. A községi békebiróság hatásköre a községi birák csekélyebb ismeretei fohián csak a 20 frtot meg nem haladó személyes keresetekre szoríttatott. A, békebiróság előtti ügyekben a javaslat általán a polgári törvénykezési rendtartásnak a sommás eljárásra nézve megállapított szabályokat rendeli alkalmazandóknak, a mennyiben a békebiróság hatáskörébe utalt ügyek természetöknél fogva eltérő intézkedést nem igényelnek. Az eltérések egyike, hogy a javaslat szerint a felek a békebiróság előtt rendszerint személyesen tartoznak megjelenni, a meghatalmazott általi képviselet ugyan meg van engedve, azon»
