Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.
Irományszámok - 1875-278. Törvényjavaslat a békebiróságról
278. szám. 259 mint a királyi járásbíróságok hatásköréből bizonyos ügyeket elvonni s azok ellátását az állam megterheltetése nélkül más közegekre bizni. A javaslat a járásbíróságok hatásköréből elvont ügyek ellátását a békebiróságokra, — honunkban ily szervezet és hatáskörrel eddig még ismeretlen hatóságra — bizza. Ez intézmény behozatala által a birói szervezetre nézve az 1869 : IV. és az 1871 : XXXI. törvényczikkekben lefektetett alapelvek változást lényegükben nem szenvednek s pusztán általános eszmék után menni az igazságügyi szervezett terén sem lehet, s szem előtt téveszthetők sem az állam pénzügyi viszonyai sem egyébb viszonyok és körülmények, melyek az államóletben nyilvánulnak s melyek az igazságügyi szervezetre is befolyással biraak. A müveit államok egyike sem ragaszkodott mereven megállapított igazságügyi szervezetéhez s mi sem zárkózhatunk el a külföldön életképeseknek nyilvánult intézményeknek hazánk viszonyaihoz idomítva való meghonosításától és pedig annyival kevésbé, miután ezen intézménynek hazánkban való meghonosítását számos felterjesztésben, s a napi sajtóban napról-napra hangosabban nyilvánuló közvélemény is követeli. A békebirói intézm&ry által elért üdvös eredményeket illetőleg elég Angliára és főleg Francziaországra és Belgiumra hivatkozni, mely utóbbi államokban a békebiróság a törvénykezés terén az angolhoninál nagyobb ; kiterjedtebb hatáskörrel szervezve a csekélyebb fontosságú peres ügyeknek ellátására a 'legüdvösebb intézménynek bizonyult. III. A békebirói tisztet a törvényhatóságok választottai saját akaratukból, a főispán által való felhívás s a törvényhatósági közgyűlés által való választás és az igazságügyministernek megerősítése alapján — hivataluknál fogva pedig a megyék, székek, vidékek ós kerületeknek szolgabirái, a törvényhatósági joggal felruházott valamint a rendezett tanácsú városok egyes tanácsnokai ós a községi birák viselik. A választott békebirákra nézve a kellékek akként állapíttattak meg, hogy a jogtudományi szakismert hiánya kizáró akadályt ne képezzen, mindamellett tisztük viselésére kellő képességgel és tekintélylyel bírjanak. Az összeférhetlenség csak oly foglalkozásúakra állapíttatott meg, kik a törvénykezésben mint tényezők vesznek részt vagy kiknek pályájok oly nemű, mely a békebirói tiszttel kellően nem egyesíthető. A törvényhatósági joggal felruházott, valamint a rendezett tanácscsal biró városok tanácsnokait illetőleg a békebirói tiszt gyakorlására a közgyűlés által való különös választás állapíttatott meg s kimondatott, hogy a mennyire lehetséges oly tanácsnokok választandók, kik jogtudományi tanfolyamot végeztek, vagy kik mint birák alkalmazva voltak. Minthogy a népesebb nagy községek birái hivatalukból folyó egyéb teendőikkel némely helyütt annyira elfoglalvák, hogy a békebirói tiszt gyakorlására kellő idővel nem rendelkeznek, a javaslat az ily községeknek megengedi, hogy a békebirói tiszt gyakorlására a községi biró helyett külön békebirót választanak, azonban oly korlátozással, hogy az ily békebirónak csak jogi szakismeretekkel biró egyén választható, mivel azon tekintélyt, melylyel a községi biró hivatalánál fogva bir, egyedül a választott bővebb képzettsége pótolhatja és hogy az igazságügyminister megerősítése nélkül nem működhetik. A hivataluknál fogva békebirák ezen tiszte hivataluk viseléséig tart, s a békebirói tisztről csak hivataluk elhagvásával mondhatnak le. 83*
