Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-275. Törvényjavaslat némely törvényhatóságok területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

232 275. szám. Á 3. §. azért szükséges, hogy Debreczen városának azon pusztái, melyek saját határával összefüggésben vannak, de eddig más törvényhatóság igazgatása alatt állottak, Debreczen városának, mint külön törvényhatósági joggal biró városnak, saját igazgatása alá jöjjenek. A 4. §. arra hatalmazza fel a belügyministert, hogy fentartatván a kötelezettség, az országgyűléshez való bejelentés-tétel végett, a szükséges beczikkelyezésre nézve a területi szabályozást részleteiben (helységenkint) maga állapítsa meg. II. FEJEZET. A területi kiigazítás folytán egyesitett vagy több részre osztott törvényhatóságok vagyonáról. Az egyesítés vagy felosztás következtében felmerülő vagyoni kérdésekre nézve két szempont volt előttem irányadó. Egyik, hogy az eddigelé közigazgatási czélokra használt vagyon ezután is arra fordittassék. A másik, hogy a tulajdonjog szentsége fentartatván mind a közigazgatási czélokra fordítandó, mind a különös rendeltetéssel biró vagyon a jogos tulajdonosok részére tudassék be. Kivételt ez alól csupán az eddig is közigazgatási czélokra használt telkek és épületek képeznek, a mennyiben azok a közigazgatásra továbbra is szükségesek, minf melyek a földterülettel mennek ós az alakulandó uj megyék köztulajdonává válnak. El. FEJEZET. Az uj törvényhatóságok bizottságáról és az azokban eszközlendő tisztuj itásról. A bizottságokról és tisztujitásokról szóló intézkedésekkel az átmenetet az eddigi törvényhatósági működésből az ujmegyók törvényhatósági életébe, lehetőleg simává, zökkenós nélkülivé kívántam tenni. Ali. és 12. §§. szerint a magok egészében vagy részeikben egyesült régi törvényhatóságok bizottsági tagjai képezik ideiglenesen az uj megye bizottsági tagjait; és pedig a 13, §. szerint még akkor is, ha ez által a megye-bizottságok tagjai száma ideiglenesen 600-nál több, vagy 120-nál kevesebb is lenne. A 15. §. egy speciális intézkedést tartalmaz. Az újonnan alakuló Torda-Aranyos, MarosTorda- ós Három-szék megyékben ugyanis az 1848 előtt Erdélyben fennállott „Magyarok-földje" és „Székelyek-földje" némely részei egyesittetnek. A „Magyarok-földjén" azonban az országgyűlési kópviselőválasztási jog és az ezzel összekötött törvényhatósági bizottsági választási jog sokkal korlátoltabb, mint a majdnem általános szavazatjoggal biró „Székelyek-földjén". Szükséges tehát gondoskodni arról, hogy a volt „Székelyekföldje" részei illetéktelen befolyást ne gyakorolhassanak a bizottság megalakításánál. Ezt ugy vélem legczélirányosabban elérhetőnek, ha a megye-bizottság választott tagjai választására alakítandó kerületek és a kerületekbon választandó bjzottmányi tagok száma, az 1870. évi 42. t.-cz. 25. és 26. §§-ai megváltoztatásával, nem a képviselőválasztásra jogosítottak száma, hanem a lakosok lélek-száma szerint állapittatnak meg. A 16. §. szerint e törvény hatályba lépte után-a belügyminister által kitűzendő időben, közgyűlés tartandó, mely az 1870. évi 42. t. ez. értelmében intézkedik a megye-bizottság újjáalakulásáról és a megye yégszervezéséről.