Képviselőházi irományok, 1875. VII. kötet • 256-286. sz.

Irományszámok - 1875-275. Törvényjavaslat némely törvényhatóságok területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

I 230 275. szám. Torda-Aranyos, Maros-Torda és Három-szék megyét illetőleg azonban az idézett 1870. évi XLII-ik törvényczikk 25. és 26. §§. rendelkezései oda módosíttatnak, hogy ezen törvényható Ságok­ban a kerületek és az egyes kerületekben a választandó bizottmányi tagok száma nem a választásra jogositottak száma, hanem a népesség aránya szerint fognak megállapittatni. 16.% A megyei bizottmány ujra-alakitása czéljából a belügyminister felszólítására az érdekelt törvényhatóságok (14., 15. §§.) a kitűzött határidőben ülést tartanak, melyben a szükséges intéz­kedéseket megteszik. 17. §. A központi és járási tisztviselők az 1870. évi XLII. törvényczikk értelmében eszközlendő általános tisztújításig állomásaikon maradnak: kivévén, ha ez által a tisztviselők kellő száma tulhá­gatnék, mely esetben a hivatalban fiatalabbak lemondottaknak tekintetnek. Ha ellenben ezen elv szerint az újjá alakitott törvényhatóság területén a tisztviselők kellő számmal nem lennének meg vagy valamely tisztviselő lakását az újjá alakitott megye területére áttenni nem akarná, az ily állomások az általános tisztújításig főispáni helyettesítés által töltetnek be. 18. §. Ha ezen intézkedések következtében, vagy az uj választásoknál oly tisztviselő marad ki hivatalából, kinek azon törvényhatóságban, melyhez eddig tartozott, az ott fennállott szabály vagy gyakorlat szerint, nyugdíjra volt igénye, ezen igényét az előbbi törvényhatóság különleges jövedel­meire érvényesítheti. Az ily igények felett, a szóban levő különleges jövedelmek birtokosainak meghallgatásával, első sorban az újonnan alakult törvényhatóság közgyűlése határoz. Ezen határozat 15 nap alatt a belügyministerhez fellebbezhető, ki annak folytán végérvé­nyesen dönt. 19. §. Az újonnan alakitott törvényhatóságok végleges megalakulásáig az eddigi megyék, székek, vidékek és kerületek jelenlegi bizottsága és tiszti kara működését folytatni tartozik. 20. §. A törvényhatóságok területének fentebb megállapított beosztása által, az azokra illetőleg azok egyes részeire nézve hatályban levő, igazságszolgáltatásra vonatkozó törvények, rendeletek és szabályok további fennállása nem érintetik, és az iránt, hogy az igazságszolgáltatás rájuk vonat­kozólag ezen elv épségben tartásával miként eszközöltessék, az igazságügyminister rendeleti utón intézkedik. 21. §. A levéltárak és egyéb iratok szétosztása és átadása iránt a belügyminister rendeleti utón intézkedik. i 22. §. Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbelép, de végrehajtása módozatainak, s az erre szükséges időnek meghatározásával, valamint áltáljában az ezen czélból szükséges utasítások kiadá­sával a belügyminister, a 20-ik §-t. illetőleg az igazságügyminister bizatik meg. Kelt Budapesten, 1876. május 5-én. Tisza Kálmán s. k. mint belügyminister. »

Next

/
Thumbnails
Contents