Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.
Irományszámok - 1875-254. Törvényjavaslat a magyar keleti vasut megvételéről
254. szám. 381 Ha tehát a társulatnak a kormánynál levő biztositéka a kincstár követelésének lefaragására; a magánadósok tartozása pedig a többi terhek fedezésére fordittatik: marad Fedezetlenül: . a) a kormány követeléséből 2.186,534 frt b) a pálya befejezésére 224,812 frt c) a tordai szárny-vonalra . . . - . . ... 200,000 frt Van azonban a társulatnak még egy alapja, mely mint követelés szintén számításba veendő. Az engedélyokmány 5. §-nak d) pontja szerint ugyanis egy nagy központi műhelynek felállítása külön egyezmény tárgya maradt. A társulat egy központi műhely helyett a kormány által jóváhagyott tervek szerint kettőt: Kolozsvárt egy nagyobbat és Brassóban egy kisebbet épített. Építette pedig ezen műhelyeket átalános építési számlája terhére, mert noha a kormánytól engedélyt nyert, hogy az összesen 1.068,216 írtban megállapított költséget szerezze be s kamatjait az üzleti számlára vegye fel, a társulatnak ez mégis zilált pénzügyi helyzete miatt nem sikerült. Az engedély-okmány 24. §-a szerint a közös pályaudvarokon eszközlendő építkezések költségei után eső kamatok szintén az üzleti számla terhére irhatok. A társulat ily építkezéseket csupán a nagy-váradi pálya-udvaron létesített s azok költségei 457,557 írtban lettek megállapítva. E költségeket szintén általános építési alapjából fedezte. E két czimen tehát összesen 1.525,773 frtot adott ki tényleges értékben — joga levén ezen összeget uj papírok kibocsátása által beszerezni s annak, valamint a beszerzési költségeknek kamatjait az üzleti számla terhére elszámolni. Ellenben a társulat a pályának az engedély 23. §-ban maximumként meghatározott 80'j,i mértföld hoszsza után járó állami biztositásnak megfelelő I. és II. sor. kötvényeket bocsátott ki, holott a tényleg kiépített pálya hossza a megejtett felülvizsgálatok szerint csakis 79-7295 mértföldet tesz. A tényleg kibocsátott értékek tehát 473.017 írttal nagyobb összeget tesznek, mint a mely a pálya valóságos hosszára eső garantiában kamatozását leli. Ehhez képest 23,650 írt évi kamat az állami biztosításban fedezetet nem talál. A fentebb elmondottak figyelembe vételével tehát a bizottság a következő számítást állított fel: « • A társulatnak kárpótlás fejében adandó lenne 1-ör több-munkákért ' . . . . 4.850,000 frt 2-or műhelyekért s a nagyváradi pálya-udvarért . . . . 1.525,773 frt összesen . . 6.375,773 frt, ebből levonandó azonban a kormány követelésének a biztosíték visszatartásba után felmaradó része . . . . . . . . . 2.186,534 frt marad . . 4.189,239 frt effectiv értékben. Ezen összegnek névlegesre leendő átszámítása alapjául elfogadta a bizottság azon árfolyam-átlagot, mely mellett a társulat kibocsátott összes papírjait értékesitette. Ezen árkelet átlag 66 1 j a °j 0-kot tesz s ahhoz képest a 4.189,239 forintnyi effectiv kárpótlás . . . • . 6.299,617 frtot teend, mely összegnek kamatja s törlesztési hányada 5l°| 0-kal számítva . 321,280 frtot képez. #