Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.
Irományszámok - 1875-202. Törvényjavaslat a közigazgatási bizottságról
202. szám. 11 a szükséges rendeleteket, a mennyiben pedig az elintézés hatáskörén túl esnék, felterjeszti az ügyet az illető ministerhez. Egyúttal intézkedik az iránt, hogy ha az akadály, a nehézség vagy összeütközés valamelyik közigazgatási közeg hibája vagy mulasztása miatt történt, az ellen a fegyelmi eljárás az alább meghatározott módon megindittassók. Intézkedik továbbá az akár saját kebelében felmerült körülmények, akár hozzá intézett törvényhatósági határozatok vagy kormányrendeletek folytán szükséges teendők végrehajtása iránt is. 17.§. A bizottság sürgős esetekben rendkívüli ülést is tarthat, melyben a 14. §-ban emiitetteken kivül a hatáskörébe tartozó, bármely természetű ügy elintézhető, de az ülés a tagokhoz intézett meghivó által 4 nappal előbb meghirdetendő s a tárgyak, a melyek felvétetni fognak, a meghívóban felemlitendők. Városokban a bizottság ügyrendjében több rendes ülés tartását is rendszeresítheti; a 14-ik §-ban előirt teendők azonban csak eleve kijelölt és meghatározott ülésekben teljesíthetők. 18. §. A rendkívüli ülést rendesen a főispán, — a fővárosban a főpolgármester — akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg polgármester hivja össze. Ha az adóügyeket, a személy- ós vagyon-biztonságot, vagy a közegészségügyet járvány szempontjából érdeklő kérdésekben az illető előadó kívánja, a rendkívüli ülés mindig összehivandój 19.§. A bizottság hatásköréhez tartozó, de halasztást nem tűrő egyes esetekben az illető közigazgatási ágak előadóinak meghallgatásával a főispán, a fővárosban a főpolgármester — akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg polgármester saját felelősségére intézkedik, de intézkedését és azt, hogy miért nem tartotta az ülést bevárhatónak, a legközelebbi ülésnek bejelenteni tartozik. 20.%. Minden ülés jegyzőkönyvébe felveendő a jelenvoltak neve s a ^határozatok ezeknek általános többségével hozatnak. Egy bizottsági tag sem vehet részt a tanácskozásban oly tárgyak felett, a melyekben mint magánfél személyesen érdekelve van, vagy a melyekben már más minőségben, pl. mint biró, ügyvéd, meghatalmazott stb. működött. Az államkincstárt érdeklő határozatok hozatalánál azonban a királyi adófelügyelőnek vagy akadályoztatása esetében általa kijelölt helyettesének jelenléte szükséges. Az ily helyettes szólási ós szavazati joggal csakis az említett esetben és csakis ezen ügyek tárgyalásánál bír. 21. §. A bizottság határozatainak a törvényhatóság területén levő összes, akár a közigazgatásnál alkalmazott állami, akár törvényhatósági és községi közegek engedelmeskedni tartoznak. 22. §. A közigazgatási ágaknak a bizottságban lévő képviselői bírnak azonban azon joggal, hogy ha a határozatot törvénytelennek, vagy az általuk képviselt közigazgatási ág szempontjából sérelmesnek vagy károsnak tartják, az ellen felebbezésüket azonnal bejelentsék. Az ily felebbezés 24 óra alatt az illető ministerhez felterjesztendő. Hasonló jog illeti meg a főispánt is. 2*
