Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.

Irományszámok - 1875-221. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése, a kir. biróságnál és ügyészségeknél alkalmazandó fizetési fokozatokról szóló törvényjavaslat tárgyában

221. szám. 139 De nem áll az igazságügyi és központi bizottságnak a birói függetlenség veszélyeztetését hangoztató ellenérve sem, mert: eltekintve attól, hogy ez törvényileg biztositva és a fizetésnek a második fokozatban való némi leszállítása által egyáltalában nem veszélyeztetik — a törvényjavaslat ugy a helyi, mint a különböző állásokkal járó szolgálati és socialis viszonyokat is kellő figyelembe véve állapítja meg a második fokozat kisebb fizetési tételeit, melyek az igazságügyi és központi bizottság által annál jogtalanabbul támadtatnak meg a megélhetés indokaiból, mert hisz a központi és igazságügyi bizottság a levonás eredményét mérlegelvén, — azt önmaga kicsinynek s igy a levont összegeket általában kevésnek ismeri el s mert a ll-ik fokozat felállításánál ép a megélhetés viszonyait mórlegelve, nemcsak az 1871: XXXII. törvényczikk 8. §-ában foglalt és az albirák és alügyészek 1,000 írtban törvényesen megállapított minimumát respectálta, sőt a ll-ik fokozat legalsóbb tételeit ezen minimumnál 300 írttal magasabbra, vagyis 1,300 frtra határozza s ezen öszszegből kiindulva állapítja csak meg a ll-ik fokozatnak folyton arányosan növekedő tételeit, — a lakbér-illetményeket, tiszti pótlókokat, ugy az 1871: XXXI. törvényczikk ll-ik §-ának rendelkezését pedig sértetlenül hagyja, egyúttal nemcsak a szerzett jogokat kellő tiszteletben tartja, de ezen törvénynek a szolgálati évekből folyó kedvezményeit a ll-ik fokozatra világosan kiterjeszti, — a központi és igazságügyi bizottságnak a benyújtott törvényjavaslat ellen felhozott kifogásai és aggályai tehát épen nem indokoltak; s mert az igazságügyi ós központi bizottság a birói fokozatok behozatalát elvileg szinte nem kifogásolja; mert .az nemcsak más államokban, de a m. kir. Ouriánál és az összes ministeriumokban, — ott az igazságszolgáltatás ós itt a kormányzás és közigazgatás minden ártalma nélkül, már amúgy is alkalmazásban van; a különvélemény benyújtói pedig azt, a birói fogalmazószemélyzet és a birák ós kir. ügyészek fizetései között eddig fennállott nagy különbség és igy a képesség és szolgálati évek növekedésével való természetes lánczolat helyreállítása, ugy a hasonrangu közigazgatási hivatalok és tisztségek fizetései irányában eddig fennállott eltérés kiegyenlítése szempontjából is helyesnek, sőt igazságosnak tartják ós a fizetésnek a fokozatos haladáshoz szabott többszöri — nem „vibrálása," hanem következetes és biztos emelkedése a birói és általában minden hivatalnok és tisztviselő kötelességérzetét és szolgálati pontosságát nemcsak hogy el nem csüggeszti, sőt határozottan emeli: Mindezek folytán — s ha már a mai pénzügyi viszonyok között az igazságügyi bizottság véleménye szerint is arról, hogy fizetés-szaporitás, vagy helyesebben, egy az eddigi fizetésnél magasabb fokozat felállításával iparkodhassunk az igazságszolgáltatás egyes orgánumai között egymással, ugy az egyéb állami czélok elérésében alkalmazott egyenlő rangú tisztviselők között fennlévő aránytalanságokat ós a bíróságoknál átalában a fokozatos fizetéseket behozni, — szó nem lehet, — az bennünket e szükség érzetében épen nem menthet fel azon kötelezettség alól, hogy ezen arányos összefüggést legalább a létező alapokon hozzuk létre mielőbb, — a különvélemény előadói tehát: a bíróságoknál és ügyészségeknél alkalmazott fizetési fokozatokról szóló törvényjavaslatot a t. háznak általánosságban a részletes vita alapjául leendő elfogadásra ezennel mély tisztelettel ajánlják. Kelt Budapesten, 1876. márczius 10-én. Schmausz Endre s. k. a II. oszt. előadója. KoTácsy Gyula s. k. a III. oszt. előadója. Makray Aladár s. k. a IV. oszt. előadója. Bernátn Dezső s. k. a VI. oszt. előadója. 18*