Képviselőházi irományok, 1875. VI. kötet • 200-255. sz.

Irományszámok - 1875-217. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, a budapesti királyi törvényszéknek a képviselőházhoz intézett, Madarász József országgyülési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányzott, s a képviselőház által 1876. évi február hó 21. napján hozott határozattal - a mentelmi bizottsághoz utasitott kérvénye tárgyában

217. szám. 129 teremthessen, ha pedig leteszi, mint meg is történt, akkor a látszólagosság felhasználása mellett panaszlottat — a meghurczoltatás esélyének kilátásba helyezésével — a jogtalan követelés egész mennyiségének mint alapnak elismerésére, s a követelt résztörlesztés egész összegének kifizetésére szoríthassa. Panaszló által a hamisnak állított eskü még 1874-ik év május hó 2-án tétetett le s bár a fenyítő feljelentéshez s vallomásaihoz becsatolt okmányok teljes alapot teremtettek részére, hogy panaszlott ellen a maga által is elismert kisebb összeg tartozásának elismerése s ezen kisebb összeg után járható részlettörlesztések megítélése iránt pert kezdhessen; mégis annak mellőzésével, csakhogy kénytelen ne legyen tervszerű eljárásától eltérni, a pert meg nem kezdette, hanem bízván panaszlottnak állásából kifolyó kényes helyzetére, minden meghurczoltatással szemben várt addig, mig panaszlott ismét képviselővé választatott s feljelentését csakis akkor tette meg 14 hónap eltelése után, mely másik tény az előzőleg felhozott s igazolt tervszerinti eljárás folytatásának tekintendő. Panaszlott sommás keresetében előadja, hogy panaszlott az ő nevére s birtokára felvett a pesti hazai takarék-pénztárból 4000 frtot s hogy kötelezte magát az egész összeg után az évi törlesztéseket kifizetni, egy ily részlet összege az, mit keresetében megítéltetni kér. Ezen felállított tény ellen: azaz hogy a 4000 frtot a takarók-pénztártól maga részére fel nem vette s hogy a részleteket kifizetni az egész összeg után magát le nem kötelezte; tette le panaszlott a megkínált főesküt, ez előtt azonban a perhez egy 1865. év január hó 16-ról felvett s panaszló önvallomását tárgyazó jegyzőkönyvet csatolt be, melyben panaszló elismeri a kérdéses 4000 írtnak általa történt felvételét. Panaszló fenyítő feljelentéséhez, valamint vallomásaihoz az eskü hamisságát beigazolandó, panaszlott több leveleit s jegyzeteit csatolja be, u. m.: 1. 1867-ről egy számláját e tartozást illetőleg, miből az tűnik ki, hogy panaszló akkor tartozásba volt 242 írttal (ez az esküvel erősített tényt igazolja); 2. 1870. június 24-ről leányához irott levelét, melyben tudatja, hogy a tartozásból panaszlót 140 frt, Tóth Jánost 93 frt terheli (ez is az esküvel erősített tényt igazolja); 3. 1873-ik évből fiához irott levele, melyben panaszkodik, hogy Tóth Jánosért évek óta fizet (ez is az esküvel erősített tényt igazolja); 4) adósságai számláját, melyben 2805 írtban kitüntetett takarék-pénztári tartozása szerepel, s megjegyeztetik, hogy erre félévenként 60 frt törlesztendő (ez panaszlott ellen mit sem bizonyit); 5. 1873. január 27-ről leányához irt levelét, mely a feljelentés fő alapja, melyben elismeri, hogy a takarékpénztári tartozás 2740 frt, miből panaszlót 40 frt, Tóth Jánost 100 frt, őt 2600 frt terheli, (ez ismét a keresetben felállított tényt dönti meg.) Ezek mellett ott van panaszlónak 1875. augustus hó 16-iki vallomása, — hol elismeri, hogy a 4000 frt kölcsönből panaszlott körülbelöl csak 3000 írtban részesült, mégis keresetében az egész 4000 frtot mint panaszlott tartozását tünteti fel, — az eskü pedig ennek tagadása. A sommás perbeli tárgyalásnál elismeri, hogy a kölcsönt a takarókpénztárból ő vette fel s csak azután kölcsönözte panaszlott részére. Mindezekből kiderül, hogy Madarász József panaszló kötvényére, mint saját részére szóló kölcsönt a 4000 frtot fel nem vette, hogy abból egy részt panaszló már a felvétel után kölcsönzött részére, — hogy e szerint a törlesztés is csak a részesülés aránya szerint lehetett volna követelhető ; -- hogy mindezek daczára, mert panaszló keresetlevelében hamis előadással élt s jogtalan követelést formált, — különösen mennyiségére nézve, — tehát ez esetben, ha panaszlott az egész kereseti állításokat valódiaknak elismerni nem akarta — a felajánlott esküt letenni kellett, — s így jelen esetben a feljelentés csakis panaszló tervszerű zaklatási czéljának kifolyása. Mindezek alapKÉPV, H. 1E0MÁNY. 1875-78. VI. 17