Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.

Irományszámok - 1875-192. Az igazságügyi bizottság jelentése, a váltó-törvényről szóló törvényjavaslat tárgyában

90 192. szám. Hasonló módon és személyesen felelősek azon gyámok és egyéb képviselők is, kik jogosultságuk túllépésével irnak alá váltó-nyilatkozatot. XXI. A zálog- és visszatartás-jog. 1. Zálog-jog. 107. §. A váltó-birtokos magát azon tárgyakból, melyekre magán-uton zálog-jogot nyert, ha az adós kötelezettségének kellő időben eleget nem tesz, váltói utón kielégítheti, és e végből: 1. az ingóságokat a váltó-eljárás szabályai szerint kielógitésre fordithatja; 2. a tőzsdei árfolyammal biró papírokat a lejárat napján a tőzsdén eladhatja vagy a tőzsdei napi árfolyamban követelése erejéig megtarthatja; köteles azonban erről az adóst a lejáratra következő 24 óra alatt levélben értesiteni; 3. a váltóbeli vagy egyéb követeléseket behajthatja vagy követelése erejéig megtarthatja. A váltó-birtokost ezen jogok még azon esetben is megilletik, ha az adós időközben esőd alá került. Köteles azonban mindegyik esetben — a mennyiben teljes kielógitést nyert, az adósnak, illetőleg a esőd-tömegnek az eredeti váltót kiszolgáltatni és a netaláni felesleget kiadni. 108. §. Ha a váltó-birtokos oly mulasztást követ el, mely a zálogul szolgáló tárgy vagy követelés részben vagy teljes elvesztését vonja maga után, az adósnak kártérítéssel tartozik. 2. Megtartási jog. 109. §. A váltó-birtokos lejárt váltóbeli követelése tekintetében megtartási joggal élhet adósának azon pénzeire, ingóságaira és értékpapírjaira, melyek jogszerű utón tényleges birtokába vagy rendelkezése alá kerülnek. E jog azonban nem gyakorolható, ha a fentebb érintett tárgyak akár az adós akár egy harmadik által az átadás előtt vagy átadás alkalmával meghatározott rendelkezés mellett kerülnek a hitelező birtokába. A váltó-birtokos le nem járt követelésére nézve is megtartási joggal élhet, ha az adós esőd alá került, vagy fizetéseit beszüntette vagy ha az ellene valamely pénzbeli tartozás miatt megkisórlett valamely végrehajtás sikertelen maradt. Ez esetben az adós utasitása vagy a határozott rendelkezés sem zárják ki a megtartási jog gyakorlását, ha az érintett ténykörülmények a tárgyak átadása után következtek be vagy a hitelező azokról a tárgyak átvétele után értesült. 110. §. A megtartási jog foganatjára nézve a kézi záloggal egyenlő.