Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.
Irományszámok - 1875-175. Törvényjavaslat a dohányjövedékről szóló 1868. évi XIV-ik t.-cz. és az érvényben levő dohányjövedéki szabályok némely intézkedéseinek módositásáról
20 175. szám. a mennyiben a jövedéki kihágás elkövetői ők maguk, vagy családtagjaik, segédjeik, cselédjeik, munkásaik, vagy az ily helyiségekbe bejáró házalók, üzérek. 9. §. Szállodák, vendéglők, bor-, sör- és kávéházak s más nyilvános helyek tulajdonosai ós bérlői tartoznak, ha maguk vagy segédeik által a vendégeknek dohánygyártmányokat eladni kivannak, maguknak erre különös engedélyt kieszközölni. 10. §. A községi elöljárók, tisztviselők és szolgák, városokban a rendőrség teendőivel megbízott tisztviselők ós közegek kötelesek a dohánycsempészet akadályozása körül közreműködni. Ennélfogva azon községi elöljárók, ugy községi és rendőrségi tisztviselők és közegek, kik valamely tudomásukra jutott csempészetet a pénzügyi hatóságnak vagy a pénzügyőri közegeknek fel nem jelentenek vagy annak megakadályozására hatáskörükben minden intézkedést meg nem tesznek, a pénzügyi igazgatóság által birsággal büntettetnek, mely 10 írttól 100 frtig terjedhet. Ha pedig a pénzügyi hatóság vagy a pénzügyőri közegek felszólítása folytán a csempészet megakadályozásánál, a csempészett dohány lefoglalásánál vagy pedig a tettesek elfogatásánál közreműködni vonakodnak, vagy bármikóp a szükséges segédletet megtagadják, ezen birság egész 200 frtig felemeltethetik. 11. §. Mindazon esetekben, mikor jövedéki kihágások alkalmával a fogyasztási illeték (engedélyilleték) a birság kiszabása alapjául vétetik, ezen fogyasztási illeték: a) a külföldi gyártmányokért vagy külföldi nj^ers dohányért ós az országban tiltott módon készített dohánygyártmányokért az 1875. évi XIV. t. ez. által kiszabott összegekben; b) belföldön termelt dohánylevelekért ós tiltott módon készített belföldi vágott dohányért minden 500 gramm után nyolezvan krajezárban állapittatik meg. 12. §. Külföldről való dohánycsempészet az ezáltal megrövidített vagy veszélyeztetett vám- és fogyasztási illetéknek ötszörösétől annak tízszereséig terjedő mennyiségével büntettetik. Ha azonban oly enyhítő körülmények léteznek, melyeket más terhelő körülmények ki nem egyenlítenek, ez esetben a büntetés az említett illetékek kétszeres mennyiségéig enyhittethetik. Az itt megszabott büntetésnek van helye akkor is, ha a esempószet véghez nem vitetett ugyan, de megkísértetett. 13. §• Ha valaki engedély nélkül dohányt ültet, minden jogtalanul beültetett Q ölnyi földtér után 30 krajezárnyi s ha a dohány másnemű növények között elszórtan ültettetett, akkép, hogy a dohánypalánták rendes ültetvényt nem képeznek, minden növény után 10 krnyi bírságban marasztaltatik el, a legkisebb büntetés azonban 5 fiinál kevesebb nem lehet. Ha azonban a tilalom-ellenes dohánytermelés kertekben vagy bekerített területeken űzetett, akkor a büntetés minden négyszög öltől egy írtban, minden elszórtan ültetett növény után húsz krajezárban állapittatik meg. Azonkívül minden egyes esetben a tilalomellenesen ültetett s még a mezon, illetőleg a kertekben létező dohány megsemmisíttetik. 14. §. Azon termelő, ki az illetékes pénzügyi hatóság részéről a kincstár számára vagy kivitelre dohánytermelési engedélyt nyert; de az engedélyben kitett földtérnél nagyobbat használ, minden
