Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.
Irományszámok - 1875-200. A büntetőtörvényjavaslat indoklása
208 200. szám. Az állam concrét jogszükséglete nem lóvén alárendelhető semmiféle theoria következetes keresztülvitelének: a jelen törvényjavaslat az emiitett elvek egyikét sem fogadta el kizárólagos szabály gyanánt, valamint azokat sem, melyek a nemzetközi jogtudomány terén, e két elv helyettesitője gyanánt, az ujabb időkben Witte és Mohi által — a világjog eszméje alapján felálittattak ; sem pedig Ortalannak az erkölcsiség és a szükség (a mi ő szerinte az érdek) szempontjára fektetett tanát. A törvényhozás egész területén uralkodó a szabály, hogy a törvényhozónak nem lehet hivatása, ujat kitalálni, vágy azt, a mit más kitalált, rögtön alkalmazni; a helyes törvényhozás mindig abban találandja feladatát, hogy a megállapított helyes intézkedést, azt, melynek természete ismeretes, és üdvös hatása gyakorlatilag be van bizonyítva, a fenforgó viszonyokhoz képest fejlesztve és tökélesbitve alkalmazza. De ha ez, a jogi törvényhozás terén átalánosan uralkodó szabálynak tekinthető, s a történet igazolja, hogy a kellő vizsgálat nélkül létrejött vakmerő újítások tévedéseiért gyakran egész generatiók meglakoltak, ugy még kiválóbb mértékben áll e szabály a jog azon tételeire nézve, melyek az internationalis viszonyt, az egyik államnak és polgárainak viszonyát a másik államhoz és a másik államban határozzák meg. A törvényjavaslat e fejezeténél kiválólag figyelembe kellett venni a hozzánk legközelebb álló müveit nemzetek törvényeit s jogi meggyőződósét; figyelembe kellett venni a közösséget, a melyben Európa többi müveit nemzeteivel vagyunk, s a melyet előmozdítani, fokozni, s élénk viszonyos hatásban fentartani saját érdekünknél fogva is szükséges. A jelen fejezet elvéül a területiség fogadtatott el, a melytől azonban több tekintetben a személyiség elvéből származó egyes intézkedések elfogadása által eltérés történt. A területiség elve van kifejezve a 6-ik §. első bekezdésében, továbbá a 10-ik §. azon intézkedésében, mely a kiadásra vonatkozik; úgyszintén a 13-ik, 14-ik §§-ban, a 17-ik §. első bekezdésében, végre a 18-ik §-ban; mig a 8-ik és 9-ik §§. a personalitás princípiumának folyományai. Egyes intézkedések pedig — mint a 12-ik, 13-ik, 15-ik §§., a két elv közötti közvetítés folytán váltak szükségesekké. A részletekre nézve a többi államok törvényei sem egyeznek meg egymással s azok is három külön csoportra oszlanak. A területiséget legszorosabban, de nem kizárólag ismeri el Anglia; mindazonáltal számtalan statútumai szerint az alattvalói által külföldön elkövetett árulás, gyilkosság és emberölés, továbbá az 1854-ik évi Merchant Shipjoing Act szerint a hajósok által külföldön, bármely személy vagyona ellen elkövetett büntetendő cselekmény fölötti Ítélethozatalt hazai bíróságai hatósági körébe helyezte, in. Függelék. Összehasonlítás végett a III Függelékben egybeállíthattak a külföldi törvényeknek, törvényjavaslatoknak e tárgyra vonatkozó rendelkezései s csupán az jegyeztetik meg, hogy a jelen javaslat legközelebb áll az 1855-ik évi szászországi b. t. k., az 1861-ik évi bajor b. t. k., valamint az 1852-ik ausztriai b. t. k., és az 1870-ik évi ausztriai b. t. k. tervezet intézkedéseihez. Alig szükség megemlíteni, hogy ez utóbbi állammal szorosabb kapcsolatban állván országunk s mindkét területen a kölcsönös érintkezés a leggyakoribb lévén, de a külföld irányában Ausztria és Magyarország, mint két részből álló egyesitett monarchia jelentkezvén, kiválóan fontos, hogy e két államban a fenforgó kérdésre nézve, a lehetőleg egyöntetű szabályok jussanak érvényre. A 6-dik §-hoz A jelen törvény hatálya Horvát- és Szlavonorszagok kivételével az egész magyar állam területére kiterjed. Az ezen területen akár belföldiek akár külföldiek által elkövetett büntették és vétségek a jelen törvény határozatai szerint büntettetnek. Mennyiben van ezen szabály alól a fegyveres er'óhöz tartozó személyekre nézve kivételnek helye, az iránt külön törvények intézkednek.
