Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.

Irományszámok - 1875-200. A büntetőtörvényjavaslat indoklása

204 200. szám. Egy kérdés marad még megoldatlanul, az t. i., hogy mi történjék, ha a cselekmény elkövetése idején fennállott törvény szigorúbb volt, mint a későbbi, azonban a későbbi enyhébb törvény egy harmadik által váltatik fel, mely szigorúbb az ezt közvetlenül megelőzöttnél ? -Ez az úgynevezett „közbenső törvényit" kérdése, melyek a belga alsóháznak jogügyi bizottságát, s magát a kamarát is foglalkoztatták. A bizottság ugyanis a benyújtott törvényjavaslat 7-ik czikkének (a törvény 2-ik ozikke) második bekezdését ekkép módositotta: „Néanmoins, si la peine établie au temps du jugement, dans Vintervalle érdre l'infraction ét le jugement, et celle portée au temps de l'infraction, sönt différentes, la peine la moins forte est toujours appliquée." Vitatárgyát képezi e kérdés a literaturában mai napig is, s különösen Bemer sürgette, hogy az északnémet szövetség büntetőtörvénykönyvében a közbenső törvények iránt is történjék intézkedés. A gyakorlat mindazonáltal sehol sem mutatta ily intézkedés fölvételének szükségét, ez okból a jelen törvényjavaslat szerkesztésénél sem látszott szükségesnek erre kiterjeszkedni. „Az enyhébb intézkedések alkalmazandók." Ez vonatkozik mind arra, hogy büntetendő-e valamely cselekmény? mind pedig annak bűntetté vagy vétséggé minősitésére, valamint a büntetésre nézve is. Mindhárom irányban az alkalmazandó, a mi vádlottnak kedvezőbb, a mi enyhébb. Különösen fontos ez az első irányban, s főkép az ország, azon részeit illetőleg, a hol az 1852. évi ausztriai büntető törvénykönyv van hatályban. Ezen területeken sok oly, különösen politikai, vagy éhez hasonló cselekmény, mely a hatályban levő törvény szerint büntettet képez, a jelen törvényjavaslat szerint büntetlenné válik. Kérdés támadhat, hogy ki van-e zárva az enyhébb törvény alkalmazása, ha annak hatálybalépte előtt az első biróság már elitélte a vádlottat, de Ítélete még nem emelkedett végérvényre ? A törvényjavaslat szavainak értelme ily megszorítást nem enged meg, mert az enyhébb intézkedések alkalmazása megszorítás nélkül lévén kimondva: ez azt követeli, hogy mindazon büntetendő cselekményekre nézve, a melyek fölött a törvény hatályba lépte után, a bírónak Ítéletet kell hozni, e szabály alkalmaztassák. Már pedig nemcsak az képez ítéletet, a mit az első- vagy másodfokú biróság mond ki, hanem a harmadfokú biróság elé törvényszerüleg felebbvitt esetekben, ezen biróság is itél. Az ítéletnek a törvény rendelkezésével öszhangzónak kelletvén lenni, a harmadfokú biróság nem csökkentheti a törvény által határozottan kimondott visszaható erőt; következőleg ítéletét ezen szabály figyelembevételével kell hoznia. Csupán a sajtóbiróságoknál foroghatna fenn az eset, hogy a semmiségi panaszszal megtámadott ítélet ez alapon, a törvény erejénél fogva, megsemmisítendő ós visszaküldendő; a mi Francziaországban, a „circonstances atténuantes*' iránt 1832-ik évben hozott törvény hatályba lépte utáni ítéletekre nézve, a semmitőszék által gyakorlatba vétetett. A 4-ik §-hoz. Nyomtatvány alatt értetnek: a nyomda, metszet, minta, gép vagy más mesterséges készület vagy vegyészet általi többszörositések. i Az átalános indokokban kifejtetvén az okok, a melyek folytán a sajtó utján elkövetett büntettek és vétségek a törvényjavaslatba foglaltattak: szükségessé vált meghatározni, hogy a gondolat közzétételére szolgáló, mely eszközök használatával véghezvitt bűntett vagy vétség tekintetik sajtó által elkövetettnek? A büntetőtörvénynek nem lehetvén feladata büntetés alá vonni valakit — habár jogellenes gondolata miatt: a büntetésnek csak akkor 'lehet helye, ha a büntetőtörvénybe ütköző gondolat egyszersmind külkifejezésre hozatik. De még ez esetben is: rendszerint csak nyilvános közlés képezi a büntetés föltételét; oly annyira, hogy még a felhívás valamely bűntett