Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.

Irományszámok - 1875-200. A büntetőtörvényjavaslat indoklása

200. szám. 191 A bűntett büntetésének határozott ideig tartó mindhárom neme, az első vagyis a legalacsonyabb fokban 1 évtől 5 évig, 3 külön alfokozatra van osztva; a mennyiben bizonyos büntettek legenyhébb büntetése 2 évtől 5 évig, vagy 3 évtől 5 évig terjedhető tartamban határoztatott meg. Ily esetekben a biró arbitrálási joga a 90. §-ban megjelölt rendkívüli esetek kivételével szűkebb körben mozog, a mennyiben nem 5 évi, hanem a meghatározott minimum és maximum között, tehát 2—5, vagy 3—5 év között állapithatja meg a cselekmény büntetését. A büntetések kimérésénél ezek folytán s a 88. és 89. §§-ban foglalt utasítások szerint azon szabály szolgál irányul, hogy rendszerint, ha t. i. sem súlyosító sem enyhítő körülmények nem forognak fenn, vagy ezek egymást kölcsönösen egyensúlyozzák, a maximum és minimum közti középszám képezendi a büntetés tartamául megállapítandó időt. Ha tehát 2 évtől 5 évig tartó büntetés van a törvényben meghatározva, ez esetben 3 évet ós 6 hónapot állapitand meg a biró. Ezen szám emelkedhetik súlyosító körülmények miatt'

1

' egész 5 évig, vagy leszállítható enyhítő körülmények folytán 2 évre. A rendkívüli enyhítő körülményekre is kellő tekintettel volt a törvényjavadat. Erre nézvt mint fennebb is érintetett, két rendszer között lehetett választani: a) vagy mindenik büntetendő cselekménynél két külön büntetési tételt megállapítani, melyek egyike a közönséges viszonyok között alkalmazandó büntetés legmagasabb és legalacsonyabb mértókét jelöli meg; a másik pedig a rendkívüli enyhítés esetére, alkalmazandó büntetés mérvéül szolgál; b) vagy pedig egy általános intézkedésben határozni meg a rendkívüli enyhítés határait és ezen határok között szabad tért engedni a bírónak arra, hogy a rendkívüli eset individualitásához alkalmazza a büntetést. A javaslat ez utóbbit választotta, mert a rendkívüli esetekre biztos netovábbot meghatározni alig lehetvén, azon vélemény emelkedett túlsúlyra, hogy a nélkül, hogy a közönséges esetekben veszélyeztessék a büntetés igazságos szigora: épen a rendkívüli esetekre lehet tágabb tért nyitni s egy átalános szabály által megengedve a rendkívüli enyhitósi jogot, a mérték meghatározásánál nagyobb befolyást engedni a biró belátásának. Ezen rendszer közvetítést képez az 1843-ik évben elfogadott csaknem korlátlan bírói arbitrium és a föltétlenül határozott büntetési tételek között. A biró szabad arbitrálása meg van ugyan kötve a törvény által, de lehetővé van téve egyszersmind az is, hogy a büntetések kimérésénél az igazságos mérték ne tévesztessék szem elől. A netaláni túlságos enyhitósi hajlam korlátozását találja egyrészről a 90. §. intézkedéseiben, de másrészről azon körülményben, hogy az idézett szakasz kivételes intézkedéseket tartalmazván, mindannyiszor, valahányszor ezen szakasz alapján, a rendszeres minimumon alul szállíttatik le a büntetés, az itélet indokaiban külön kiemelendok azon körülmények, melyek által a biró a rendszer mellőzésére s kivételesen ezen szakasz alkalmazására látta magát indittatva. A rendkívüli enyhítés kiterjed a halál- valamint az életfogytig tartó szabadság-büntetésekre is; korlátozását azonban abban találja ezen engedély, hogy az ezek helyébe megállapítandó büntetés 15 évi tartamnál nem szállítható lejebb. Ez a német törvénykönyv megállapításától eltérő, de a belgával és az olasz javaslattal megegyező intézkedés indokoltnak látszik az által: mert a legnagyobb büntettek is, habár ritka esetekben, de mégis elkövettethetnek oly rendkívüli körülmények között, hogy a biró azon Ítélete, melylyel a halált vagy életfogytig tartó fegyházbüntetést kimondja: az igazságot és a közérzületet sértené. Ezen eshetőségtől az állam jól felfogott érdeke és a törvény tiszteletének szempontjából meg kell menteni a bíróságot; különösen, ha a szóbeli és nyilvános eljárás hozatik be s a birói itélet a tárgyaláson jelen volt és az egész esetet az arra befolyt minden körülménynyel ismerő hallgatóság előtt nyilvánosan kihirdettetik. így például az előre eltökélt szándékból elkövetett gyilkos-