Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.

Irományszámok - 1875-200. A büntetőtörvényjavaslat indoklása

186 200. szám. valamint a cselekvő akaratának a tettben nyilvánulása, a motívumok, a külső és belső hatások együtt képezik a büntetés megállapításának föltételeit; ezt a törvényhozó nem feledheti. A tény nemcsak azon lényeges mozzanatokkal jelentkezik a biró előtt, melyek szükségesek arra nézve, hogy bizonyos cselekmény bizonyos büntettet képezzen: hanem mellékes körülmények is csoportosulnak a főkérdés körül, melyek lényegtelenek ugyan annak megítélésére nézve, vájjon forog-e fenn e vagy ama bűntett? de befolyással bírnak arra, hogy mily nagy a bünösségi fokozat? Ezen tekinteteknek, a rendszerinti eseteket véve, elég tétetik a maximum és minimum felállítása által; a rendkívüli esetekre nézve pedig, vagy némely, vagy valamennyi büntetendő cselekményekre kettős büntetési tételek vagy egy átalános enyhitési szabály — a határok kitűzése mellett — állitható fel. Európa és Amerika ismert büntetőtörvénykönyvei kivétel nélkül ezen rendszerek egyikét követik, s nem létez oly büntetőtörvénykönyv, mely mint az 1843-iki javaslat, a minimumot teljesen elmelőzte volna. Tény, hogy az 1843-iki magyar javaslat e tekintetben nem talált utánzókra, s az azt megelőző rendszeres büntetőtörvénykönyvek szintén mindenik bűntettnél meghatározták a maximumot ugy, mint a minimumot is. A badeni büntetőtörvényköuyv, mely nem volt befolyás nélkül a magyar törvényjavaslatra, minden büntetendő cselekménynél meghatározza a büntetés két végső határát, s viszonlag határozott büntetéseket állapit meg. így mindjárt a 206. §-ban az emberölés bűntettének büntetése, életfogytig vagy 12 évnél alább nem szállítható fegyházra tétetik. A minimum az enyhébb esetre nézve is meg van tehát határozva, mig a maximumot ezen büntetési-nemnek az általános rész 14. §.-ban meghatározott leghosszabb tartama, vagy is 20 év képezi. A rendszer világosan kitűnik azon törvénykönyv 213. §.-ban megállapított büntetésekből, mely szakasz szerint, az ingerültségben elkövetett emberölés, súlyosabb esetekben 10 évig terjedhető fegyházzal, enyhébb esetekben pedig 4 évtől 10 évig terjedhető dologházzal, — ha pedig a halál bekövetkezhetóse a tettes által valószínűtlennek tartathatott, fogházzal, — más esetekben legalább 1 évig terjedhető dologházzal vagy 5 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. A 10 évig terjedhető fegyháznál látszólag csak a maximum határoztatott meg, ez azonban csak látszólagos, mert a 14. §. meghatározza, hogy rövidebb tartamú fegyház, mint 3 évi, nem állapitható meg. A 213. §. első büntetési tétele tehát, 3 évtől 10 évig terjedhető fegyház, vagy is a minimum 3 óv és a maximum 10 év. v. A harmadik alineában megállapított büntetésnek csupán neme. lévén kitéve, ez első tekintetre azon nézetnek adhatna helyet, hogy a maximum a biró belátására bizatik. Azonban összehasonlítva e §-t a 39. §-szal, kitűnik hogy a halál bekövetkezésének előreláthatlansaga esetében okozott emberölés büntetése, 1 héttől 1 évig terjedhető fogház. Az utolsó pont esetében szintén csak a maximumok vannak kitéve, és igy szintén az fejeztetik ki, hogy a megjelölt büntetési-nemnek általában meghatározott legcsekélyebb mértékétől 1 évig terjedhető dologház esetleg 5 évig terjedhető fegyház állapítandó meg; vagy is az enyhébb esetekben 6 hónaptól 1 évig terjedhető dologház, a súlyosabb esetekben pedig 3 évtől 5 évig terjedhető fegyház. A lopás a 377. §, szerint 4 hónapig, tehát 1 héttől 4 hónapig terjedhető fogházzal büntettetik, ha a további szakaszokban meghatározott minősitósek nem forognak fenn, ós a lopott tárgy értéke 25 frtot nem hlaad felül; egy hétnél alább nem szállítható, tehát 1 héttől 1 évig terjedhető fogházzal, vagy két évig terjedhető, és igy 6 hónaptól 2 évig terjedhető, dologházzal (35. §.), ha a lopott tárgy értéke 25 forintot túlhalad;