Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.
Irományszámok - 1875-200. A büntetőtörvényjavaslat indoklása
176 200. szám. nincs oly szigorú fegyelmi büntetés, mely tartósan és hosszú időn át lehetővé tegye, hogy a társas életre született ember, ha embertársai társaságában van, gondolatát ezekkel ne közölje. E természetellenes ellentét a rendszer alaptétele és az élet között, ez okozta, hogy a coldbathfleldsi auburnilag szervezett börtönben, ámbár minden 7-ik fogolyra 1 börtönőr esik, mégis évenkint mindenik fogoly 12—18 izben büntettetett. Ha valamely rendszernek ez az eredménye; ha a gyakorlati élet azt bizonyítja, hogy azon alapeszme, a melyen az egész épül, a melytől üdvös hatása, mint legfőbb tényezőtől föltételezve van,, nem valósitható meg, akkor bátran el lehet mondani, hogy e rendszer nem felel meg a czélnak. A ki Comfortinak, az olaszországi „progetto di codice penale" bizottsági tárgyalása alkalmával, az alexandriai fegyintézet viszonyai iránt közlött észrevételeit olvassa s azon rendkivül mesterkélt ós szövevényes rendszabályokat figyelembe veszi, melyek ott a foglyok ellenőrzése végett alkalmazásban vannak a végett, nehogy azok észrevétlenül beszélhessenek egymással; s ha mindezek után meggyőződik, hogy ezen apparátussal sem akadályozható meg azok gondolatának egymással való közlése: az bizonyára nem fogja kivánni e kivihetetlen, kinzó és a felügyelőszemélyzet nagyszáma miatt igen drága rendszernek behozatalát. Francziaországban a hallgatás csupán mint fegyelmi büntetés tartatott fenn s mégis azon 80,588 fegyelmi büntetés közül, mely az összes franczia börtönökben 1857-ben végrehajtatott, 40,754 a beszélgetési tilalom megszegése miatt szabatott ki. Hogy e tilalom tiszta illusio marad ott, hol a foglyok együtt alusznak, vagy tágas munkatermekben gyér felügyelet alatt együtt dolgoznak, az mindinkább felismertetett s ma már nem vonatik kétségbe. A hallgató rendszernek Magyarországban soha sem voltak nagyobb számú hivei. A közszellem s a nyilvánossági orgánumok, a börtönügyi literatura, a törvényhozási tárgyalások mai napig nem mutatnak fel oly jelenségeket, a melyekből következtetni lehetne, hogy e rendszer behozatala nálunk czólszerünek tartatnék. Az 1840: V. törvényczikk folytán kiküldött országos választmány 1841-ik évi deczember hó 13-ik napján tartott ülésének jegyzőkönyve szerint, a hallgatórendszer behozatala is szóba hozatott ugyan, de ez főleg azon okból történt, hogy az országos választmány, mind a magán, mind a hallgató rendszerre alapított börtönrendszert kidolgozva, mind- ' kettőt mutassa be az országgyűlésnek; mig némelyek ugyanazon ülésben a kisebb bűntettekre a hallgató, a súlyosabbakra a magánrendszert kívánták alkalmaztatni. Az országos választmány többsége azonban mindkét indítványt mellőzte s az országgyűlés is hozzájárult a választmány nézetéhez. Az azóta tett alapos tapasztalások után pedig alig valószínű, hogy a hallgató rendszernek hivei Magyarországban szaporodtak volna. c) A vegyes rendszer. A vegyes rendszernek szintén több árnyalata van, melyek között, mint fentebb említtetett, a legnevezetesebb, az ugynezett /okozati, a progressiv rendszer. E rendszer a magán ós a közös rendszer alapelemeiből képeztetik; csakhogy mindkettőt a büntetés külön stádiumaiban felhasználva, a legnagyobb szigortól a teljes szabadság határáig fokozatosan halad, s a két végpont közötti tért, czéltudatosan és a feladatnak megfelelő rendszabályok szigorú ós következetes alkalmazásával tölti be. De maga a progressiv rendszer sem alkalmaztatik egyformán; eltérések e körül is mutatkoznak; a helyi viszonyok, a nép alkata, vérmérséklete, éghajlati tekintetek, e rendszernek keresztülvitelénél is bizonyos eltéréseket tesznek szükségessé: azonban mindenütt, a hol alkalmazásban van : alapját a fegyeaczre vonatkozó rendszabályok és a bánásmód szigorának lassú, de következetes enyhítése képezi, mindaddig, mig az büntetése végső stádiumában, a szabad életre előzetesen elkészíttetik, s ahhoz ujolag mintegy hozzászoktattatik. A legtökéletesebb alakja, s a legkövetkezetesebb részletességgel keresztülvitt módozata e rendszernek az úgynevezett ir rendszer.
