Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.

Irományszámok - 1875-200. A büntetőtörvényjavaslat indoklása

172 200. szám. rinti gyöngülése; s ebből következik, hogy a hosszú ideig magánelzárásban tartott egyének szel­lemileg tehetetlenekké, s a véletlen játékszerévé válnak. De tagadhatatlan ezen rendszernek ártalmas befolyása a letartóztatottak egészségére is. Wick. a dreibergi fegyház igazgatója ugy nyilatkozik, hogy az egészséges és fiatal fegyenczek is, kiket a magánzárkákból külső munkára bocsátottak, a fogság ideje alatt annyira elgyöngültek, hogy kezdetben a külső munkánál térdük megcsuklott és roszul lettek. A rendszernek felismert káros hatásai eredményezek azon sokféle korlátozásokat, melyek­nek az alá van vetve. A magánrendszer legkövetkezetesebb védői is elismerik azt, hogy a szabad­ságbüntetést a magánrendszer szerint nem lehet egyaránt végrehajtani. Ennek következtében kivé­tetnek a magánfogság alul: 1. a szellemileg korlátoltak és a gyönge elméjűek; 2. az érzéki, vagy szervi fogyatkozásban szenvedők, a vakok, vagy rövidlátók, sü­ketek, stb.; 3. a beteges testalkatúak, nyavalyatörésben szenvedők, a szólhüdöttek, vagy oly testi fogyatkozásban szenvedők, mely őket a munkára képtelenekké teszi. A magánrendszeren tett módosítások között a leglényegesebb az, mely a munkát és a fog­lyok érintkezését a fegyház felügyelő személyzetével rendszeresiti. Ezen érintkezés szükségesnek ismert mérséklése lévén a magánelzárásnak: mindazok kiveendők a magánelzárás alul, a kikkel a fegyházi felügyelő személyzet nyelvük nemtudása miatt nem érintkezhetik. Belgiumban — épen ez okból a magánzárdákba csak azon elitéltek vétetnek fel, a kik testileg és lelkileg tökéletesen egészségesek, és a kik értik azon nyelvet, a melyen a felügyelő személyzet beszélni képes. A ki­vételek e nagy csoportjai a leghivebben tanúsítják, hogy a rendszernek egészségügyi tekintetben ártalmas következményeitől mennyire tartanak annak leghívebb barátjai is. A munka és a látogatás a fogoly testi és szellemi épségben maradásának lényeges fölté­teléül ismertetvén fel, a munka által egyéb czélokon kivül, az is elérhetőnek tartatik a rendszer hivei által, hogy a foglyot szórakoztassa és testileg is erősbitse. Ez azonban legtöbbnyire csak gépies munkát képes végezni, mely lelkét nem foglalkoztatja; és igy nem vonja el őt sem a ne­talán felébredő bűnös forralatoktól, sem a lelkiismeret furdalásaitól. Mindkettő ellen rendes bútor gyanánt az uj testamentum egy-egy példánya egy ima- és egy énekeskönyv adatik a zárkába. Csakhogy a szerencsétlenek közül hányadik tud olvasni? s hányadiknak van kedve e könyveket kezébe venni? Fenmaradna még a fogoly gyakori látogatása. Ez kötelessége a lelkésznek, a taní­tónak, az orvosnak, a munkavezetőnek; kötelessége az igazgatónak s több más hivatalnoknak. Ezeknek kell a fegyenczet oktatni, nevelni, erősiteni, javitani és kedélyét feleleveníteni. Ámde, miként teljesíthető ez ott is, a hol meg van hagyva. A bruchsali fegyházban mindenik fegyencz naponként legalább is négyszer volna meglátogatandó. Az ausztriai 1872. april hó 1-én kelt tör­vény 7. §-a szerint a magánelzárás ideje alatt naponként legalább két látogatásban részesítendő a fegyencz. Mindez igen helyes és szükséges intézkedés; kérdés azonban, hogy mily mérvben foga­natosittathatik? Mindenik hivatalnoknak egyéb dolga is van ugy, hogy a legjobb akarat mellett is naponkint legfölebb 6 órát fordíthat ily látogtásra, s ezen időből, ha csak 100 fogoly van is az intézetben, egy fogolynál alig tölthet többet 3 percznél! A londoni pentonvillei magánrendszerü fegyház igazgatója egyidőben utasíttatott, hogy intézkedjék, miszerint mindenik fogoly naponkint legalább egy órai látogatásban részesittessék; az igazgató késznek nyilatkozott ezen utasítás telje­sítésére, ha a kormány e czélra 150 hivatalnokot nevez ki az intézet számára. Hogy a fegyházi hivatalnokok látogatása mennyire elégtelen, kitűnik abból is, hogy ujabb időben már az irlandi, s más, nevezetesen az olaszországi s németalföldi magánrendszerü fegyintézetekbe a fegyenczsegelyzo és védőegyletek s némely egyházi társulatok tagjai is bebocsáttatnak, hogy a fegyenczeket látogas­sák, oktassák és szórakoztassák.

Next

/
Thumbnails
Contents