Képviselőházi irományok, 1875. V. kötet • 171-200. sz.
Irományszámok - 1875-199. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről
128 199. szám. c) ezen kerületen kivül létező vásári joggal biró más valamely községben. .A c) alatti esetben a kir. adófelügyelőnek beleegyezése szükséges. 'Z. Az árverésre kitűzött határnap közhirré teendő oly módon, hogy az első árverési határidő legalább 8 nappal előre köröztessék. E hirdetést: a) a község által a község kebelében tartandó árveréseknél a község elöljárósága, b) a szolgabíró által eszközlendő árveréseknél a szolgabíró rendeli el. A b) esetben köteles a szolgabíró az elrendelt árverést legalább is azon községben, hol a zálogolás történt s ott, a hol az árverés tartatni fog, sőt ha a lezálogolt tárgyak között 50 írtnál nagyobb értékű tárgy találtatik, járása egész területén közhirré tétetni, s ha az árverést járásán kivül eső helyen szándékozik megtartani, a körözésnek ily módon leendő foganatosítására az illetékes szolgabírót is azonnal felhívni. 3. Az árverési hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a zálogba vett tárgyak megnevezését; b) a tartandó árverés helyét; c) a napot ós órát, melyben az árverés tartatni fog; d) azon feltételt, hogy az egyes zálogtárgyak, a mennyiben azoknak értéke egyenkint 50 frtot meg nem halad, becsáron alul is feltétlenül el fognak adatni. 50 frtot meghaladó értékű tárgy pedig csak akkor, ha a becsárnak legalább három negyed, része igórtetik; e) a szükségessé válható második árverésnek az első árverés napjától számított további 15 napon tul nem terjedhető határidejét; f) azon feltételt, hogy a vételár azonnal fizetendő. 4. A kitűzött helyen, napon és órában: a) a községnél (városnál) fizető adózók ellen intézett végrehajtások eseteiben a községi biró vagy községi adópénztárnok egy előljárósági tagnak és a jegyzőnek, illetőleg körjegyzőnek közreműködésével vagy a városi adóhivatal kiküldöttje a városi tanács által kijelölt két képviselő jelenlétében ; b) a kir adóhivataloknál fizető adózók ellen indított végrehajtások eseteiben a szolgabíró vagy helyettese (esetleg az állami közeg) a községi elöljáróság által kiküldött két tanú jelenlétében az árverést megkezdvén, az árverésnek kitett zálogtárgyat rendesen a becsértéken alul is a legtöbbet ígérőnek engedi át, kivévén, ha az egyes tárgy értéke 50 frtot meghaladná; ily tárgy az érték háromnegyedén alul az első árverésen el nem adathatik, hanem ujabb árverés kisérlendő meg s ezen második árverésen a tárgy a legtöbbet Ígérőnek mindenesetre átengedtetik. 5 Az árverés fényéről jegyzőkönyv veendő fel, melynek tartalmaznia kell: annak nevét, kinek tartozásai fejében az elárverezett tárgy lefoglaltatott; — az árverelt tárgyak megnevezését, becsértékét; a legmagasabb ajánlatot, a vevő nevét, az árverési költségek és illetékek megállapítását ós alá kell íratnia a végrehajtást foganatosító s a községi elöljáróságot képviselő két tag vagy esetleg két tanú által. Az árverési jegyzőkönyv az árverés befejezése után a foglalási jegyzőkönyvekkel együtt azon község elöljáróságánál leteendő, melyhez a végrehajtást szenvedő tartozik, hol azokat a felek bármikor megtekinthetik. 6. Az árverésből bejött pénzt kis és nagy községekben a községi biró vagy községi adópénztárnok, egy előljárósági tag és a jegyző, illetőleg körjegyző közreműködésével, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi adóhivatal veszi át s abból rögtön törlesztvón a végrehajtás utján behajtott hátralékokat, a késedelmi kamatokat és adóbehajtási illetékeket, a netáni többletet nyugta mellett a végrehajtást szenvedettnek kézbesiti. Azon esetben, midőn az árverés az adókat behajtó község kebelén kivül tartatik s a községnek bírája és a jegyző, illetőleg körjegj^ző (pénztárnok) ott jelen nincs, valamint mindazon
