Képviselőházi irományok, 1875. IV. kötet • 119-170. sz.

Irományszámok - 1875-125. Törvényczikk a közös hadsereg (hadi-tengerészet) és a m. kir. honvédség egyéneinek katonai ellátásáról

42 125. szám. A honvédelmi ministerium javadalmazását terhelő ezen hányadnak meghatározása — a 128. §-ban megjelölt eset kivételével, — az uj szolgálati időnek a korábbihoz közvetlenül napok szerint való hozzászámitásával esedékes összes szolgálati időnek, valamint a legutóbb élvezett havi­díjnak (nyugdíjnak a többlettel együtt 120. és 121. §§.) illetőleg zsoldnak alapján történik. Ezen újólagos kiszabás, a tettleges állománybeli honvódegyénekre nézve csak a nyugállo­mányba újból való áthelyezésükkor történik, a nem tettleges állománybeli, vagy a nyilvántartásban álló honvéd egyénekre nézve azonban esetről esetre és pedig azonnal, mihelyt számukra a honvéd­ségnél töltött beszámítható szolgálati idő következtében magasabb nyugdíj-hányad jár. 123. §. Azon nem tettleges állománybeli, vagy nyilvántartásban álló honvódegyének, kik a közös hadsereg javadalmazásából kapnak nyugdijt — ha ezen viszonyban magasabb rendfokozatba lépnek elő: az ezen utóbbi rendfokozatnak megfelelő magasabb nyugdíjra való igényt csak akkor nyerik el; ha vagy rendszeresített tettleges szolgálati állomásra véglegesen alkalmaztatván, ebből újra visszalépnek a nyugállományba, vagy ha a tettleges szolgálati állomáson való alkalmaztatástól elte­kintve — az ellenséggel szemben vagy béke idején is — közvetlenül a katonai szolgálat teljesí­tése közben történt sebesülés, súlyos sérülés, vagy az egészségnek valamely, a 4. §. c) pontja ér­telmében szenvedett állandó megrontása következtében szolgálatképtelenekké váltak. Ezen nyugdíj-fölemelés, a 128. §-ban említett eset kivételével, szintén a honvédelmi minis­terium javadalmazását terheli. 124. §. Azt, hogy a jelen törvény hatályának napjától kezdve, mely időszakok tekintessenek had­járatokul, illetőleg hadi évekül (10. §. 3. bekezdés és 78. §.) ugy szintén azt is, hogy ezen kedvez­mény a m. kir. honvédség mely részeire terjed ki, ő Felsége esetről-esetre kibocsájtandó rendelet által határozza meg. 125. §. Azon elhalálozott nyugdijasok családjait, kik nyugállományban nősültek (127. §.) a halá­lozási negyed-dij, illetőleg végkielégítés csak azon esetben illeti, ha a férj vagy atya házasságra kelése után, a m. kir. honvédség tettleges állományában ismét állandóan volt alkalmazva s ezután ujolag nyugalomba helyeztetett, vagy habár csak ideglenesen alkalmaztatott is, de az ellenséggel szemben történt megsebesülés, vagy egyéb szolgálat közben saját hibája nélkül szenvedett sérülés avagy kórházi szolgálatban kapott ragadós betegség folytán múlt ki. Ha az elhunyt nyugdíj-illetményét vagy annak egy részét a közös hadsereg javadalma­zásából húzta: akkor a halálozási negyeddij, vagy annak hadseregbeli nyugdíj-alapján kiszámí­tandó hányada, a hadsereg javadalmazásának terhére esik, de a mennyiben nem esetleg a 128. §. határozványai lennének alkalmazandók — csak akkor, ha az elhunyt már a hadsereg tettleges állo­mányában vagy állandó nyugállományában, az utóbbi esetben azonban az 1868. évi XL. törvény­czikk hatálya előtt, — nősült meg. Az illetékes halálozási negyeddij maradványa, a honvédelmi ministerium javadalma­zását terheli. Ha pedig az illető, az állandó nyugállományban, csak a vódtörvóny hatályának megkez­dése után nősült, akkor — a 128. §. esetének kivételével — halálozási illetékes egész negyeddij a honvédelmi ministerium javadalmazásából fizettetik.

Next

/
Thumbnails
Contents