Képviselőházi irományok, 1875. IV. kötet • 119-170. sz.

Irományszámok - 1875-125. Törvényczikk a közös hadsereg (hadi-tengerészet) és a m. kir. honvédség egyéneinek katonai ellátásáról

42 125. szám. A honvédelmi ministerium javadalmazását terhelő ezen hányadnak meghatározása — a 128. §-ban megjelölt eset kivételével, — az uj szolgálati időnek a korábbihoz közvetlenül napok szerint való hozzászámitásával esedékes összes szolgálati időnek, valamint a legutóbb élvezett havidíjnak (nyugdíjnak a többlettel együtt 120. és 121. §§.) illetőleg zsoldnak alapján történik. Ezen újólagos kiszabás, a tettleges állománybeli honvódegyénekre nézve csak a nyugállományba újból való áthelyezésükkor történik, a nem tettleges állománybeli, vagy a nyilvántartásban álló honvéd egyénekre nézve azonban esetről esetre és pedig azonnal, mihelyt számukra a honvédségnél töltött beszámítható szolgálati idő következtében magasabb nyugdíj-hányad jár. 123. §. Azon nem tettleges állománybeli, vagy nyilvántartásban álló honvódegyének, kik a közös hadsereg javadalmazásából kapnak nyugdijt — ha ezen viszonyban magasabb rendfokozatba lépnek elő: az ezen utóbbi rendfokozatnak megfelelő magasabb nyugdíjra való igényt csak akkor nyerik el; ha vagy rendszeresített tettleges szolgálati állomásra véglegesen alkalmaztatván, ebből újra visszalépnek a nyugállományba, vagy ha a tettleges szolgálati állomáson való alkalmaztatástól eltekintve — az ellenséggel szemben vagy béke idején is — közvetlenül a katonai szolgálat teljesítése közben történt sebesülés, súlyos sérülés, vagy az egészségnek valamely, a 4. §. c) pontja értelmében szenvedett állandó megrontása következtében szolgálatképtelenekké váltak. Ezen nyugdíj-fölemelés, a 128. §-ban említett eset kivételével, szintén a honvédelmi ministerium javadalmazását terheli. 124. §. Azt, hogy a jelen törvény hatályának napjától kezdve, mely időszakok tekintessenek hadjáratokul, illetőleg hadi évekül (10. §. 3. bekezdés és 78. §.) ugy szintén azt is, hogy ezen kedvezmény a m. kir. honvédség mely részeire terjed ki, ő Felsége esetről-esetre kibocsájtandó rendelet által határozza meg. 125. §. Azon elhalálozott nyugdijasok családjait, kik nyugállományban nősültek (127. §.) a halálozási negyed-dij, illetőleg végkielégítés csak azon esetben illeti, ha a férj vagy atya házasságra kelése után, a m. kir. honvédség tettleges állományában ismét állandóan volt alkalmazva s ezután ujolag nyugalomba helyeztetett, vagy habár csak ideglenesen alkalmaztatott is, de az ellenséggel szemben történt megsebesülés, vagy egyéb szolgálat közben saját hibája nélkül szenvedett sérülés avagy kórházi szolgálatban kapott ragadós betegség folytán múlt ki. Ha az elhunyt nyugdíj-illetményét vagy annak egy részét a közös hadsereg javadalmazásából húzta: akkor a halálozási negyeddij, vagy annak hadseregbeli nyugdíj-alapján kiszámítandó hányada, a hadsereg javadalmazásának terhére esik, de a mennyiben nem esetleg a 128. §. határozványai lennének alkalmazandók — csak akkor, ha az elhunyt már a hadsereg tettleges állományában vagy állandó nyugállományában, az utóbbi esetben azonban az 1868. évi XL. törvényczikk hatálya előtt, — nősült meg. Az illetékes halálozási negyeddij maradványa, a honvédelmi ministerium javadalmazását terheli. Ha pedig az illető, az állandó nyugállományban, csak a vódtörvóny hatályának megkezdése után nősült, akkor — a 128. §. esetének kivételével — halálozási illetékes egész negyeddij a honvédelmi ministerium javadalmazásából fizettetik.