Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.

Irományszámok - 1875-55. Törvényjavaslat a végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetrei ajándékozások alakszerüségéről

84 55. szám. A zürichi és szász Codex végrendelkezési tanuképességgel csak az irni tudókat ruházza fel. Bármennyire czélszerű is ezen intézkedés, a mi viszonyaink ennek alkalmazását lehetlenné teszik. Ennek figyelembevételével, de más részről tekintve azt is, hogy ha a tanuk irni és olvasni nem tudnak, akkor az irott magán végrendelet azonossága biztosan megállapitható alig leend, a törvényjavaslat 4-ik §-a azon középutat választotta, miszerint az L §. a) pontja esetében a tanuk közül egynek a b) és c) pontok esetében pedig kettőnek kell irni olvasni tudni s a végrendeleti okiratot tanúi minőségben önkezűleg aláírni, 5., 6. §§. Az 5. és 6-ik §-ok intézkedéseinek czélja az, hogy a valódi végakarat megállapitható legyen. Ott, a hol a végrendelkező irni, olvasni tud, e végből nem szükséges, hogy a tanuk a végrendelet tartalürát ismerjék, de ha a végrendelkező irni, olvasni nem tud: álvégrendeletet tartalmazó okirat becsempészése ellenében egyedüli biztos menedéket csak a 6-ik §. intézkedése nyújt. 7., 8. §§. A javaslat 7-ik és 8-ik §-a megfelelő intézkedéseket tartalmaz arra nézve, hogy a végrendeletnél tanuként szereplők, valamint azok, akik a végrendeleti okiratokat irják, e minőségüket saját magok vagy a velők közel rokonságban és sógorságban levők javára a valódi végakarattól eltérő intézkedés becsempészésére fel ne használhassák. 9., 10. §§. A 9-ik §. intézkedése külön indokolást nem igényel; a 10-ik §. tartalmának s különösen az ütópontból foglalt intézkedés helyességének felvilágosításául szolgáljon az eset, melynél fogva valaki végrendeletében örökösének azt nevezi, a kinek neve tüz- és betörés mentes szekrényének rejtek helyében levő papírra feljegyezve találtatik, de e papíron levő feljegyzés nincs a végrendelkező által aláírva, nincs tanukkal előttemezve: akkor az örökös nevezés érvénytelen, a végrendele egyéb intézkedései azonban azért megállhatnak 11- §. Ezen §. azon átalános szabályt emeli érvényre, hogy egy végrendelet csak egy egyén végakaratát tartalmazza, minek indoka a bármikor visszavonható s egészen egyéni jellegű yégintéz-' kedés természetében fekszik. Egyedüli kivételt a házastársak végrendelete képez, mert az ezek közötti benső és minden tekintetben kölcsönös viszony kellően indokolja azt, hogy a házastársak együttesen ugyanazon végrendeletben intézkedhessenek. E tárgyban az osztrák törvénynek megfelelő szabályait a javaslatba felvenni annál czólszerűbbnek mutatkozott, mert bár honi törvényeink a közös végrendeletekről hallgatnak, szokásos nálunk, de csakis házastársak között, ilyen közös végrendeletek készítése. 12. §. Ezen §. a fiók-végrendeletek érvényességét ugyanazon alakszerűségekhez köti, melyek a végrendeletekre nézve megállapi'tfáttak. Ennek indoka abban rejlik, mert a fiók-végrendelet, akár ugy