Képviselőházi irományok, 1875. II. kötet • 49-68. sz.

Irományszámok - 1875-57. Törvényjavaslat a magyar büntető törvénykönyvről

57. szám. 187 139. g. A ki a királyi család valamelyik tagját tettlegesen bántalmazza, a mennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik: a királyi ház tagja bántalmazásának bűntettét követi el és 5 évig terjedhető fegyházzal, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. A ki pedig a királyi ház valamelyik tagja ellen a 138. §-ban megjelelt módon követ el sértést, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő. III. FEJEZET. A hűtlenség. 140. §. A hűtlenség bűntettét követi el és 10 évtől 15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő azon magyarhonos, a ki valamely külhatalóm kormányával szövetkezik, vagy azzal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe bocsátkozik a végett, hogy azt a magyar állam vagy az osztrák-magyar monarchia elleni ellenséges cselekményre birja; valamint az is, a ki valamely külhatalmat, az osztrák-magyar monarchia elleni háborúra inditani törekszik. Ha azonban a háború kiütött, vagy a hadüzenet megtörtént, a hűtlenség életfogytig tartó fegyházzal büntetendő. Ul. Í A hűtlenség bűntettét követi el és 10 évtől 15 évig terjedhető államfogházzal büntetendő azon magyarhonos, a ki háború esetében az ellenség katonai szolgálatába lép. Ha pedig már a háború előtt volt azon hatalom katonai szolgálatában, s abban kényszer nélkül megmaradván, az osztrák-magyar monarchia fegyveres ereje, vagy az ezzel közösen működő vagy a vele szövetkezett hadierő ellen harczolt, 5 évig terjedhető államfogházzal büntetendő. 142. §. A hűtlenség bűntettét követi el, és életfogytig tartó fegyházzal büntetendő azon magyar honos: • 1. a ki valamely várat, várost, erődöt, megerősitett helyet, partot, szorost vagy katonai állomást, fegyver-,szer- vagy élelmi tárt, hajót vágy az osztrák-magyar haderőhöz tartozó tiszteket vagy katonákat, az ellenség hatalmába juttat, vagy e czélra az ellenséggel egyetért; 2. a ki valamely hadimüvelet, tábor, vár vagy erőd tervét az ellenséggel közli; 3. a ki az ellenségnek a magyar állam vagy osztrák-magyar monarchia területére jutását vagy előhaladását elősegiti; 4. a ki az ellenséget fegyveres erejének, hadi szerének, vagy élelmi eszközeinek szaporítása, vagy azok beszerzésének könnyítése által vagy pénzzel, vagy 5. az osztrák-magyar monarchia fegyveres erejéhez tartozó személyek hűségének megingatása által segiti; t 6. a ki az osztrák-magyar monarchia haderejének fegyver-, szer- vagy élelmi tárát, vagy pedig az osztrák-magyar fegyveres erő kárára, vagy az ellenség előnyére, valamely hidat, töltést, ; gátat, vaspályát, utat felgyújt, felszakit, megrongál Vagy egyébként használhatlanná tesz; 7. a ki az osztrák-magyar haderő állásáról, állapotáról vagy mozdulatáról az ellenséget értesiti, vagy az ellenség kémjét, vagy a tudakolásra kiküldött katonáját elrejti, vagy annak czélja kivitelére, vagy menekülésre segélyt vagy tanácsot ád ; 24*