Képviselőházi irományok, 1875. I. kötet • 1-48. sz.
Irományszámok - 1875-15. Törvényjavaslat az átalános jövedelemadóról és az 1875. XXIX. törvényczikk némely rendeletének módositásáról
44 15. szám."-?! de lehetségessé teszi, hogy az adózási aránytalanságok — az adózók túlnyomó többségénél legalább — megszűnjenek. Ezek átalánosságban azon érvek, melyek engem az átalános jövedelemadó indítványba hozatalára bírtak. Áz átalános jövedelemadó alapeszméje az, hogy adó alá vonattassék mind az a jövedelem, mely ingatlan vagyonból, ipar-, kereskedelmi vagy bánya-üzletből, bármi más haszonhajtó foglalkozásból, végre tőkekamat- és járadék-élvezetből származik, tekintet nélkül arra, vájjon adó alá esik-e az illető jövedelem a fennálló adótörvények szerint vagy sem? hogy továbbá az adóköteles jövedelem bizonyos kiszámítási kulcs alkalmazása mellett az igazságnak és valódiságnak megfelelő módon kihyomoztassék és hogy az adótétel az adóköteles jövedelemnek bizonyos százalékában határoztassék meg, hogy az adónem a határőrvidéki részekre is terjesztessék ki s hogy végre ez adó alól csak azon adózók vétessenek ki, kik a fennálló adótörvények mellett már eléggé vannak megróva s oly jövedelmek részesüljenek az adómentesség kedvezményében,' melyeknek adómentesítését országos tekintetek teszik kívánatossá. Áttérve már most a törvényjavaslat egyes szakaszaira, azok indokolásául legyen szabad a következőket előadnom: Az 1. §. felsorolja azon jövedelmeket, melyek az átalános jövedelemadóval megrovatnak. E §. azon intézkedése által, hogy a jövedelmeket minden megkülönböztetés nélkül felszámítja, két elvet állit fel, t. i. hogy jövedelemadó alá tartozik minden jövedelem, tekintet nélkül arra, vájjon az, az ország mely részéből származik? vagy vájjon a jövedelem a jelenleg fennálló adótörvények értelmében adómentes-e vagy sem? Mindkét elv kifolyása az átalános jövedelemadó fogalmának. Az első elv vonatkozik a határőrvidéki részekre. Igaz ugyan, hogy az ott létező egyenes adók az uj földadó-kataszter behozataláig nem változtathatnak meg, de azok az átalános jövedelemadó életbeléptetése által nem módosíttatnak, hanem egy oly rendkívüli teherrel pótoltatnak, mely alól az emiitett részek, hasonló körülmények közt, a korábbi időkben sem voltak felmentve. A má- * sodik elv vonatkozik az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknak jövedelemadóval megrovatására; ez igazságos rendelkezés, mert az adómentesség kedvezménye csakis a fennálló adókra vonatkozik s nem vonaikozhatik egy uj adónemre, melynek behozatalát rendkívüli körülmények teszik szükségessé. A 2-ik §. megállapítja az adómentességeket. Az adómentesség kedvezményében részesített családtagok, továbbá kézi munkából, állandó illetményekből élő adózók száma egy pár millióra megyén ugyan, de fel kellett azokat az uj adó alól mentenem, mert. azok keresményükhöz képest már a jelenleg fennálló adók által is eléggé vannak sújtva s azoknak ujabb adóvali megrovatása megtámadná azok adóképességét. Az ezen §-ban a magyar államkötvények birtokosainak biztosított adómentességet kívánatossá, sőt szükségessé teszi az állam hitelének megóvása s azon körülmény, hogy a magyar államkötvények kelendőségét ós árkeletéfc más állami kötvényekhez képest, melyeket az uj adó alá vonni nem lehet, csökkenteni engedni nem szabad. A 3. és 4. §§-ok megállapítják az adóköteles jövedelem kiszámításának módját és elvül tűzik ki, hogy a kiszámítás alapjául az adóévet megelőző évben húzott jövedelem szolgáljon az adókivetés alapjául s hogy a felállított kiszámitási kulcs alkalmazása mellett megállapított jövedelemből adóköteles jövedelemnek vétessék csak azon rész, mely a jövedelmet terhelő egyenes adók és telekkönyvileg biztosított tőkekamatok levonása után fenmarad. A javaslatba hozott kiszámitási kulcsok a következők; 1. a földbirtoknál a földadónak ötszörös összege; 2. a házbirtoknál:
