Képviselőházi irományok, 1875. I. kötet • 1-48. sz.

Irományszámok - 1875-12. Simonyi Ernő és társai válaszfelirati javaslata

32 12. szám. Nagy hatással voltak mindezek arra, hogy a nemesebb polgári érzelmek eltompultak és az önzetlen áldozat kész hazafiság helyébe, az önérdek hajhászata, a hivatal-vadászat és a szabad vagy nem szabad nyereség utáni féktelen törekvés lépett. Ilyen, Felséges ur! Magyarország jelenlegi állapota és ilyenek az okok, melyek azt előidézték. És mert, ha ezen bajok mihamarább nem orvosoltatnak, méltán lehet attól tartani, hogy a történelem folyamában felmerülni szokott válságok alkalmával nem lesz feltalálható sem az áldozatra való képesség, sem azon készség, mely a honpolgárok egyetemé.t, vallás, nyelv ós pártkülönbség nól kül a haza és trón oltalmára tömöritenó és mert a királyi-szék sorsa elválhatlanul a nemzet sorsával van összekötve: mi nem tennénk eleget sem hazánk, sem a királyi-szók iránt tartozó kötelességünknek, ha felismerve a veszélyt, az ország valódi állapotát nem tárnok fel egész őszinteséggel és nyíltsággal Felséged előtt. Mélyen érezzük mi, Felséges ur, hogy az ország ily állapota — ós midőn az nem a felháborodott szenvedélyek vihara közt elkövetett téves lépés, nem egy pillanatnyi aberratio müve, hanem béke idején minden rendkivüli esemény és körülmények közbejötte nélkül nyolcz éven át következetesen folytatott kormányzati rendszer természetszerű következménye: az ország tekintélyének és hitelének sülyedését eredményezte, sőt magának állami létünknek biztonságát ingatta meg. Mólyen érezzük azon feladat nagyságát, mely a Felséged által most megnyitott országgyűlésre vár. Az országnak előadott állapotával szemben, midőn egyrészről az állam kincstára ki van merülve, hitele megingatva, másrészről a polgárok adókópessóge, hitele s egész anyagi állapota meg van rontva, s a közerkölcsiség mélyen sülyedett; mi áthatva azon súlyos felelősség érzésétói, mely ily körülmények között a népképviselői állást terheli: hazafiúi aggodalommal gondolkoztunk a módok felett, melyekkel az ország bajait orvosolni lehetne. Mi is ugy vagyunk meggyőződve, miként ezt Felséged királyi szókéből mondott beszédében jelezte, hogy az országgyűlés gondoskodását első sorban az államháztartás rendezése ós az ezzel kapcsolatos kérdések megoldása kell hogy igénybe vegye, mert mig más bajaink megszüntetése a kormányzat és törvényhozás hoszabb időn át folytatott összevágó működésének lehet csak eredménye, pénz és hitelügyeink rendezése egyáltalában nem tür halasztást. Határozott készséggel kinyilatkoztatjuk Felséged előtt, miszerint mi a lehetőség határáig és alkotmányos utón készek vagyunk megtenni mindent, mi az ország bajait enyhítheti. De a lefolyt nyolca óv tapasztalása, az ország bajainak ós ezek okainak szorgos tanulmányozása után egész határozottsággal kijelentjük abbeli meggyőződésünket, hogy.az ország súlyos flnancziális helyzetén az 1867, évben alkotott közösügyes törvények eltörlése ós az ország törvényes függetlenségének helyreállítása nélkül gyökeresen segíteni nem lehet. Az elvállalt kötelezettségek teljesítésének, az ország és trón biztonságának követelményeit mi is elutasithatlanoknak tekintjük. De mi ezen biztonságot nem a népek erejét kimerítő állandó hadseregek létszámának mértéktelen szaporításában, hanem a népek vódkópességónek, anyagi erejökhöz mért és nemzeti jellemökkel öszhangzó kifejtésében véljük feltalálhatni s e czélra mi jelen vódrendszerünknek teljes és gyökeres megváltoztatását s egy önálló magyar nemzeti vóderőnek szervezését tartjuk ugy az ország ós trón biztonságának érdekében, mint súlyos pénzügyi helyzetünk tekintetéből első és mellőzhetlen feltételnek. A hitelviszonyok javítására mi első sorban egy önálló magyar jegybank felállítását véljük szükségesnek; e nélkül a pénz és hitelviszonyok javítása ós rendezése lehetetlen, ép ugy mint lehetetlen az ipar és kereskedelem fejlesztése, mert ezek olcsó és könnyű hitel nélkül nem fejlődhetnek.