Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1156. 1874. évi XXXV. törvényczikk a királyi közjegyzőkről

72 1156. szám. . 76. §. • • Oly siketnek, a ki olvasni tud, az iratot magának kell olvasni, és egyszersmind kijelentenie, hogy azt olvasta és akaratával megegyezőnek találta. E nyilatkozat az okiratban az aláírás előtt megjegyzendő. Ha a siket nem tud olvasni: a tanukon felül még egy a siket bizalmát biró személy hivatik meg, a kinek jelbeszédét a siket megérti. Ily bizalmi személyeknél nem képez kizáró akadályt, ha a felekkel a 72. §. e) pontja alatt emiitett viszonyok valamelyikében állanak. A siketnek ezen jelbeszédben való jártasságáról a közjegyző magának meggyőződést szerezni tartozik, oly kísérletek által, melyek nem a fenforgó ügy tárgyaira vonatkoznak, s hogy ez megtörtént, az a jegyzőkönyvben felemlítendő. . 77- §• Ha valamely fér néma vagy siketnéma: a 76. §. szabályai szerint a jelbeszédben jártas bizalmi személy mindig meghívandó. Ha a fél írni-olvasni tud, az iratot magának kell olvasnia, s egyszersmind bizonyitnia, hogy azt olvasta és akaratával megegyezőnek találta. Ha írni-olvasni nem tud: a jelbeszédben jártas két bizalmi személy hívandó meg. * 78. §. • Ha valamely fél egyikét sem érti azon nyelveknek, melyeken a közjegyző okiratokat felvenni jogosítva van: a közjegyző hites tolmács meghívása mellett az okiratot magyar nyelven veszi fel. A 72. §-ban érintett viszonyok a tolmácsra nézve is kizáró akadályt képeznek. Ha a fél valamely más nyelven irott nyilatkozatot hozott magával, a mit a közjegyző a körülményekhez képest követelhet is> az a 80. §. szabályai szerint aláírva, az okirathoz fűzendő. A jelen §. esetében két tanú vagy egy másik közjegyző jelenléte szükséges. 79. §. A közjegyzői okirat bevezetésének, illetőleg záradékának magában kell foglalnia: a) a közjegyzőnek, s ha két közjegyző vesz részt, mindegyiknek családi és kereszt- vagy melléknevét, közjegyzői minőségét és székhelyét; h) a feleknek, s ha valamely fél meghatalmazott által vesz részt, ez utóbbinak is, ugy szintén a netáni tanuknak, bizalmi személyeknek és tolmácsnak családi és kereszt- vagy melléknevét, polgári állását, lakhelyét és alkalmazásának minőségét; c) azon megjegyzést, hogy a közjegyző a feleket személyesen ismeri, vagy hogy mi más módon szerzett meggyőződést a személy azonosságáról; d) annak megjegyzését, hogy az okirat a felek előtt felolvastatott, vagy hogy azt a felek maguk olvasták s akaratjukkal megegyezőnek találták; e) ha tanúk is voltak jelen; azon megjegyzést, hogy az okirat a feleknek a tanúk jelenlétében olvastatott fel, — s ha a tanúk a felolvasásnál mellőztettek: megjegyzését annak, hogy a 74. §. végpontjában foglalt meghagyásnak elég tétetett; /) a felvétel helyét, évét, hónapját és napját, s ott, hol a törvény vagy valamely fél kívánja, az órát is, a melyben a felvétel történt; g) az a) és 6) alatt emiitett személyek aláírását s a közjegyzőnek, vagy ha két közjegyző vett részt, mindegyiknek hivatalos pecsétjét. Minden közjegyzői okirat bevezetése és zára• deka magyar nyelven szerkesztendő. 80. §. Ha valamely fél nem tud, vagy esetleg nem képes irni, ez az okiratban az akadályozó körülmény megemlítése mellett megjegyzendő. Egyszersmind ez esetben két tanú vagy egy másik