Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1155. 1874. évi XXXIV. törvényczikk az ügyvédi rendtartás tárgyában

56 1155. szám. 101. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magánfél kérelmezi: ez mint magánvádló a perbe befolyhat, a vizsgálat folyama alatt szintén ugy, mint a szóbeli tárgyalásnál a bűnösség kimondása és esetleg a kártérítés iránt indítványokat tehet, tekintet nélkül arra, hogy a kamara ügyésze akarja-e folytatni a pert vagy sem; végre a mennyiben felebbvitelnek van helye, jogorvoslattal is élhet. Azon esetre, ha mind a kamara ügyésze, mind a kir. ügyész a pertől eláll: a magán­vádló azt saját felperessége alatt folytathatja, és mindazon jogokba lép, melyek a felebbiek szerint a kamara ügyészét illetik. Ha akár a kamara ügyésze, akár a kir. ügyész, avagy mindketten viszik a pert: magán­fél szintén önállóan folyhat be, és a szóbeli tárgyalásnál ezek után terjesztheti elő indítványát. Magánfél azonban ezen jogait csak ügyvéd által érvényesítheti, kit köteles e czélra külön meghatalmazványnyal ellátni, és a fegyelmi bíróságnak bejelenteni; ez esetben a fegyelmi bíróság minden határozatát a magánfél ügyvédével közölni tartozik. 102. §. Ha a fegyelmileg megfenyített ügyvéd időközben újabb fegyelmi büntetés alá nem esett, e feddés két év után, a pénzbeli büntetés és felfüggesztés három év után törvényes hatályát veszti. Egyébiránt bűntett esetét kivéve, a fegyelmi vétség büntethetősége elévül, ha az azt képező cselekvés vagy mulasztás idejétől kezdve két év lefolyt a nélkül, hogy a feljelentés megtétetett volna. 103. §. Ha a bíróság a 65. §. értelmében az ügyvédségtőli elmozdítást kimondta: az ítéletet ennek jogerőre emelkedése után, az illetékes ügyvédi kamarának hiteles másolatban megküldeni köteles. Egyéb, az ügyvéd ellen indított bün- avagy rendőri ügyekben hozott vád alá helyezési ítéletek szintén megküldendők az ügyvédi kamarának, melynek fegyelmi bírósága a fegyelmi bün­tetés iránt határoz. — E czélra a fegyelmi bíróság megkeresésére a vizsgálati iratok is átküldendők. 104. §. Ha az ügyvédségtől való felfüggesztés vagy elmozdítás jogérvényesen kimondatott: az illető ügyvéd az ügyvédek lajstromából kitörlendő, s illetőleg a felfüggesztés ugyanott feljegyzendő; az összes ügyvédi kamarákkal, ugy a kamara területén létező bíróságokkal közlendő, a hivatalos hír­lapban közzéteendő, és az igazságügyministernek feljelentendő. Ha pénzbeli büntetés szabatott ki a határozatban, az elmarasztaló Ítélet alapul szolgál a végrehajtásra. A kamara fegyelmi bírósága a végrehajtást a polgári törvénykezési rendtartás szabá­lyaihoz képest eszközölteti. 105. §. A fegyelmi biróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszti: a) ha ellene a büntető biróság vád alá helyezési határozatot hozott; 6) ha a fegyelmi biróság vádlottat az ügyvédségtőli elmozdításra ítélte, és az ez ellen feleb­bezéssel élt; c) ha ellene csőd nyittatott, vagy ha gondnokság alá helyeztetett. A felfüggesztés iránt hozott határozat ellen mind a vádlott, mind a közvádló és kir. ügyé sz a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt felebbvitellel élhet. A felfüggesztés megszüntetendő, ha azon ok, mely miatt elrendeltetett, megszűnik, és ezen esetben a megszüntetés följegyzésére és közzétételére nézve a 104. §. szerinti eljárás követendő.

Next

/
Thumbnails
Contents