Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1201. 1875. évi XXXVII. törvényczikk a kereskedelmi törvényről

1201. szám 331 gükben egyrészről az általuk kötött adás-vevések után járó vételár felvételére és fizetési határidők engedélyezésére, másrészről főnöküknek künlevő követelései beszedésére feljogosítottaknak tekintendők. 46. §. A kereskedősegéd főnöke nevében és annak részére jogügyleteket nem köthet. 47. §. Ki boltban, nyilt áru- vagy raktárban alkalmazva van, feljogosítottnak tekintetik oly eladások és átvételek eszközlésére, nemkülönben oly fizetések átvételére, melyek az ily boltban, nyilt áru- vagy raktárban rendesen történni szoktak. 48. §. Ki az árukat nyugtatott számla mellett hozza a vevőhöz, a vételár elfogadására felhatalmazottnak tekintetik. 49. §. Azon ügyletek által, melyeket a czégvezetö, vagy kereskedelmi meghatalmazott a czégvezetés, illetőleg a meghatalmazásnak megfelelöleg főnöke nevében köt, harmadik személyek irányában kötelezve a főnök lesz, jogokat az szerez. Az, hogy az ügylet világosan a főnök nevében köttetett, vagy a fenforgó körülményeknél fogva a szerződők akarata szerint a főnök nevében kötöttnek tekintendő, különbséget nem tesz. A czégvezetö vagy meghatalmazott és harmadik személyek közt, a megkötött ügyletből sem jogok, sem kötelezettségek nem keletkeznek. 50. §. A czégvezetö és kereskedelmi meghatalmazott főnöke beleegyezése nélkül a czégvezetést illetőleg a meghatalmazást másra át nem ruházhatja. 51. §. A czégvezetés, vagy kereskedelmi meghatalmazás a fennálló szolgálati viszonyból eredő jogok sérelme nélkül bármikor visszavonható. A főnök halála a czégvezetés megszűntét nem vonja maga után. A kereskedelmi meghatalmazás a főnök halálával csak akkor szűnik meg, ha világosan ennek életére adatott. 52. §. Ki mint czégvezetö vagy kereskedelmi meghatalmazott, kereskedelmi ügyletet köt a nélkül, hogy czégvezetői jogositványnyal vagy kereskedelmi meghatalmazással birna, szintúgy a kereskedelmi meghatalmazott, ki az ügylet megkötésénél meghatalmazása határain tűi megy, a vele szerződő harmadik személynek a kereskedelmi jog szerint felelős; ez utóbbinak szabad választásában áll tőle kártérítést, vagy a szerződés betöltését követelni. E felelősségnek azonban nincs helye, ha a harmadik, daczára annak, hogy a czégvezetés vagy meghatalmazás hiányáról, vagy az utóbbinak átlépéséről tudomással birt, az ügyletbe bocsátkozott. 53. §. A czégvezetö, vagy az, ki kereskedelmi meghatalmazott minőségében egy egész kereskedelmi üzlet vezetésével megbizatik, főnöke beleegyezése nélkül sem saját, sem más részére kereskedelmi ügyletet nem köthet. A főnök beleegyezése már az esetben is vélelmezendő, ha az a czégvezetés vagy meghatalmazás adásakor tudta, hogy a czégvezetö vagy meghatalmazott saját vagy más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik, és e foglalkozás abbanhagyását ki nem kötötte. Ha a czégvezetö vagy kereskedelmi meghatalmazott e szabály ellen cselekszik, főnökének az okozott kár megtérítésével tartozik; e mellett jogában áll a főnöknek azon ügyleteket, melyeket a czégvezetö vagy meghatalmazott saját részére kötött, úgy tekinteni, mintha azok a főnök részére köttettek volna. A fentebb ihatározatok a segédekre is alkalmazást nyernek.. 42*