Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1201. 1875. évi XXXVII. törvényczikk a kereskedelmi törvényről

• * 328 '1201. szám. , • » * 21. §. . #. . Ki a jelen törvénynek a czégbejegyzésre vonatkozó rendeteteit meg nem tartja, az erre az illetékes törvényszék által hivatalból 500 forintig terjedhető pénzbirsággal szorítandó. A pénzbírság kiszabásával egyidejűleg az illető félnek a bejegyzés eszközlésére 14 napi határidő szabandó, melynek sikertelen lefolyása után a pénzbírság végrehajtás utján behajtatik Á kiszabott, de be nem hajtható pénzbírság fogságra át nem változtatható. • Hasonló eljárásnak van helye azok ellenében is, kik valamely czéget jogosulatlanul használnak; épségben maradván e mellett a 24. §. intézkedései. 22. §. A bíróságok átalában, különösen pedig a hagyatéki és csődbíróságok, nem különben a kereskedelmi és iparkamarák és az iparhatóságok, a mennyiben hatáskörükön belől a bejegyzési kötelesség megsértéséről, vagy a czég jogosulatlan használásáról hivatalos tudomást nyernek, erről az illetékes törvényszéknek haladéktalanul jelentést tenni tartoznak. 23. §. Ha kereskedő vagy kereskedelmi társaság, vagy ennek akár bel- akár kültagja ellen csőd nyittatik, e körülmény a törvényszék által a kereskedelmi czég-jegyzékben, külön kihirdetés nélkül, haladéktalanul kitüntetendő. A mennyiben a kereskedelmi czég-jegyzék, melyben az érintett bevezetésnek történni kellene, nem a csődbíróság által vezettetik, ez utóbbi a csödnyitásról azon törvényszéket értesitendi, mely által a kereskedelmi czég-jegyzék vezettetik. 24. §. Ki valamely czég bitorlása által jogaiban sérelmet szenved, követelheti, hogy a bitorló a czég további használatától, a 21. §-ban érintett pénzbírság mellett, eltiltassék és kártérítésben elmarasztaltassák. A kár létezése és mennyisége felett, a törvényszék a fenforgó körülmények alapján, esetleg szakértők meghallgatása mellett, szabad belátása szerint határoz. A törvényszék e mellett a sértett fél kérelmére hozott határozatának a marasztalt fél költségein leendő közzétételét is elrendelheti. NEGYEDIK CZÍM. Kereskedelmi könyvek. 25. §. Minden kereskedő köteles bekötött, laponként folyó számmal ellátott és átfűzött könyveket vezetni, melyek ügyleteit és vagyoni állását teljesen feltüntetik; e mellett azonban szabadságában áll a könyvezés bármily módját s ennél bármily élő nyelvet használni. Bevezetések a rendszerint kitöltendő helyeken hézag hagyása nélkül teljesitendők. A bevezetés eredeti tartalmát kitörlés által, vagy másként olvashatlanná tenni, valamit kivakarni, vagy oly változtatásokat tenni tilos, melyek minőségüknél fogva kétséget hagynak aziránt, váljon az eredeti bevezetéskor vagy később történtek-e. 26. §. Minden kereskedő köteles üzlete megkezdésekor leltárt készíteni, tehát ingatlan vagyonát, követeléseit és tartozásait, készpénze mennyiségét és egyéb javait pontosan összeírni és az egyes javak értékét kitüntetni, egyúttal a követelő és tartozó állapotnak egymáshozi viszonyát kimutató mérleget szerkeszteni. A leltár és mérleg azontúl minden évben elkészítendő. . , Ha a kereskedő oly árutárral bir, melynek leltározása az üzlet természeténél fogva minden évben nem eszközölhető, elég ha az árutár minden második évben leltároztatik. 27. §. • •A leltár és mérleg a kereskedő által aláirandók. Közkereseti és betéti társaságoknál az érintett okmányokat minden személyesen felelős .társtag aláírni tartozik. , • ;.... • « 1