Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1201. 1875. évi XXXVII. törvényczikk a kereskedelmi törvényről

326 1201. szám. Hogy a kereskedelmi czégek, kereskedelmi könyvek és a czégvezetökre vonatkozó (3., 4. és 5.) czimek az állam kereskedelmi vállalataira miképen nyernek alkalmazást, külön rendelettel fog megállapittatni. 5. §. Jelen törvénynek a kereskedelmi ezégekre, a könyvekre és a czégvezetésre vonatkozó intézkedései a kufárokra és házalókra egyátalán nem; a zsibárusokra, korcsmárosokra, közönséges fuvarosokra, hajósokra, s más iparosokra pedig csak annyiban nyernek alkalmazást, a mennyiben üzletük a kis ipar körét meghaladja. A kufárok és házalók egyesülései egyátalán nem, a fentebb felsorolt többi üzletek folytatása végett keletkezett egyesületek pedig csak akkor tekintetnek keíeskedelmi társaságoknak, ha üzletük a kis ipar körét meghaladja. 6. §• Hogy a kereskedés mint iparjogositvány kik által és mily feltételek mellett gyakorolható, az ipartörvény (1872. VIII. törv. czikk) s az e részben fennálló külön törvények és rendeletek határozzák meg. MÁSODIK CZÍM. Kereskedelmi czégjegyzékek. I §• A jelen törvény által előszabott bejegyzésekre a törvényszékek által kereskedelmi czégjegyzékek vezetendők. E jegyzékek nyilvánosak és mindenki által megtekinthetők. A bejegyzésekről és az ezekhez csatolt mellékletekről másolatok vehetők, s azok hitelesített másolatban mindenkinek kiadandók. A kereskedelmi czégjegyzékek berendezése és mikénti vezetése külön rendelet által fog szabályoztatni. t 8. §. A kereskedelmi czégjegyzékekbe történt bejegyzések, a mennyiben jelen törvény egyes esetekre nézve ellenkezőt nem rendel, egész kiterjedésükben egy e végre a földmivelési, ipar- és kereskedelmi ministerium által kiadandó „Központi értesitő"-ben, a Horvát-Szlavonországban történt bejegyzések pedig az ottani hivatalos lapban haladéktalanul közzéteendők. E mellett a közzététel a törvényszék által az érdekeltek kívánságára és költségére az általuk kijelölendő más hírlapok utján is eszközölhető. 9. §. Harmadik személyek irányában a kereskedelmi czégjegyzékekbe történt bejegyzések a „Központi értesitő"-ben, Horvát-Szlavonországban az ottani hivatalos lapban megjelent közzététel napjától bírnak foganattal. A megtörtént közzététel nem tudásával senki sem mentheti magát. HARMADIK CZÍM. Kereskedő czégek. io. §. A czég azon név, mely alatt a kereskedő üzletét folytatja, s melyet aláírásául használ. 11. §• Kereskedők, kik üzletüket egyedül folytatják, czégül saját polgári nevüket és pedig legalább vezetéknevüket kötelesek használni. Czégükhez oly toldást nem csatolhatnak, mely társas viszonyra mutatna. Ellenben [szabadságukban áll, oly toldásokkal élni, melyek a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgálnak. 12. §. Ki valamely létező kereskedelmi üzletet szerződés vagy örökösödés utján szerez meg, azt a volt tulajdonos vagy jogutódainak beleegyezésével az addigi czég alatt az utódlást kifejező toldással vagy a nélkül folytathatja.