Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1196. 1875. évi XXXII. törvényczikk a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvó intézetek tanitóinak s nevelőinek nyugdijazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról

1196. szám. 281 ság dönti el, melynek tagjait felerészben az illető intézet főhatósága, felerészben a közoktatásügyi minister nevezi ki. Az orvost a minister nevezi ki. 41. §. A jelen törvény határozatai a következő fokozatos rendben hajtatnak végre: 1. A jelen törvény 2. §-a értelmében nyugdíjra jogosított és ezen törvény hatálybaléptekor már alkalmazásban lévő tanítók közül csak azok kötelesek az országos néptanítói nyugdij-intézetbe belépni, kik életük 55-dik évét még be nem töltötték vagy a 32. §. értelmében föl nem vétettek. 2. Ezen már alkalmazásban levő bárminemű nevelők s tanítóknak (tanitónó'knek) 40 beszámított szolgálati év után nyerendő évi nyugdíj a 250 frtban, tíz beszámított szolgálati év után nyerendő nyugdíj összege 250 frt 40 százalékában, azaz 100 frtban, (mely a 2-dik évtől évenként 2 százalékkal növekedik), özvegyeik segélypénze 84 frtban, árváik segélypénze a 18—26. §§-ok értelmében állapittatik meg. A 8. §. értelmében beszámítható szolgálati idejük pedig 1870-dik évtől kezdve számíttatik, de úgy, hogy egyfelől a 100 frtnyi nyugdijösszeg bárkire nézve is csak 1885-től növekedhetik 2°/

0-kal, s másfelől az 1876. január 1-seje után elhunytak özvegyei s árvái már 1876-dik évtől kezdve részesülnek a segélypénzben, ha az elhunyt legalább 10 — a nyolczadik §. értelmében beszámítható évig szolgált. 3. Az 1. és 2. pontban nevezett mindazon óvók és tanítók (tanítónők) kötelesek 1875. január l-jétől számítva befizetni az 5% belépti dijat s a 2, illetőleg 3%-nyi évdijat. 4. Azon tanítóknak, kik kimutatják, hogy 1875-ben betöltötték, illetőleg betöltik 55-dik életévüket, a közoktatásügyi minister által kitűzendő határidőig nyilatkozniuk kell az iránt, hogy részesülni akarnak-e az országos néptanítói nyugdij-alapból vagy nem? Kik a kitűzött időig nem jelentik be, hogy részesülni kivannak, azok mindennemű befizetések alól fölmentetnek, de viszont az országos nyugdíjpénztárból semminemű végkielégítést, nyugdijat, vagy özvegy-árva gyámpénzt nem nyerhetnek. A kik pedig kijelentik, hogy kivannak részesülni, azok kötelesek 1875-től fizetni a számukra biztosított nyugdij-összegnek belépti dijul egyszer mindenkorra 20%-kát és évenként 8°/

0-kát. Az ily tanítók nyugdijának évi összege (növekedés nélkül) 100 frtban állapittatik meg, özvegyei egyszer mindenkorra 100 frt, árvái a rendes segélypénzt kapják. A szolgálati idő szintén ezen §. 2. pontja értelmében számittatik. 42. §. Minden iskola-fentartó (kivévén a 31. §-ban fölmentetteket), köteles az iskolájában lévő mindegyik tanítói állomásért a meghatározott 12 frtot 1875. jan. l-jétől megfizetni, még azon esetben is, ha az illető tanitó ezen §. 4. pontja értelmében nem tagja a nyugdíj-intézetnek. 43. §. Újabb özvegy-, árva-gyámolitások és szolgálatra képtelenné létei miatt sürgőssé vált újabb nyugdijazások évközben is eszközölhetők. A 65 éves életkor folytán igényelt s átalaban sürgős intézkedést nem szükséglő újabb nyugdijazások mindig az iskola-év zártával foganatositandók. 36