Képviselőházi irományok, 1872. XXVIII. kötet • 1153-1211. sz.

Irományszámok - 1872-1196. 1875. évi XXXII. törvényczikk a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvó intézetek tanitóinak s nevelőinek nyugdijazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról

276 1196. szám. 3) a ki férje halálakor maga is rendes fizetéssel ellátott tanítónői hivatalban van, vagy ily hivatala után nyugdijat élvez. Azonban, a ki kénytelen volna a tanitónői pályát elhagyni, kivévén, ha a törvény értelmében vétség miatt mozdittatott el vagy önhibáján kivül alkalmazás nélkül maradna, az akkor igénybe veheti a férje után járó özvegyi segélypénzt azon esetben, ha maga nem kaphatna azzal legalább egyenértékű nyugdijat; 4) a ki törvényesen elvált azon házastárstól, ki után a segélypénzt kaphatná, ha csak az elválasztó Ítélettel nem igazolja, hogy az elválás oka nem ő volt; 5) kinek házastársa a fennebbi 12. §. értelmében elvesztette nyugdíjra jogositottságát. 17. §. A már megnyert özvegyi segélypénz is akár ideiglenesen, akár véglegesen az illetékes hatóság (11. §.) által megvonható az illetőtől súlyos erkölcsi kihágása vagy erkölcstelen élete miatt, sőt feltétlenül megvonandó azon esetben, ha a gyámolított, bűntényért bírói ítélettel sújtatott. b) Árvák gyámolitása. . 18. §. A nyugdíjra jogosított óvók, nevelők s tanítók, valamint nevelőnők és tanítónők mindazon törvényes árváinak, kik még a nyugdíjazás előtt kötött házasságból származnak, rendes évi segélypénz biztosíttatik, ha azon szülőjök, ki után a gyámpénzt nyerik, legalább 10 beszámítható évig szolgált. Tiznél kevesebb szolgálati idő után elhunyt szülők árvái pedig csak akkor nyernek segélypénzt, ha teljes szegénységük kimutattatik és szülőjük legalább 5 évig szolgált. Az ekként gyámolitandó árvák a szerint segélyeztetnek különböző összegekkel, a mint vagy olyanok, kiknek sem apjuk, sem anyjuk nincsen, tehát egészen szülőtlenek, vagy olyanok, kiknek egyik szülőjük él. 19. §. A szülőtlen árvák segélypénzének összege: 1) ha csak az egyik szülő volt tanító (tanítónő, óvó), akkor minden árvára fejenként 50 frt; 2) ha mind a két szülő nyugdíjra jogosított óvó vagy tanító volt s mind a kettő legalább 10 beszámítható évig szolgált, akkor mindegyik árvára 75 frt. 20. §. Ha az anya él és özvegyi segélypénzt húz, akkor egy gyermekre nem számittatik külön segélypénz, hanem egy gyermeken felül mind egyik számára 25 frtot kap. • 21. §. Ha pedig az özvegy anya maga is tanítónő volt és mint ilyennek nem özvegyi, hanem tanítónői nyugdija van, akkor a saját maga számára nyert nyugdíjon felül mindegyik gyermeke szá-