Képviselőházi irományok, 1872. XXVII. kötet • 1122-1153. sz.

Irományszámok - 1872-1149. Törvényjavaslat a bánya-adóról

344 1149. szám. 9. a társpénztárak számára, az illetékes egyházi, iskolai és községei czélokra fizetett járulékok, továbbá a bányamegyei intézmények, segédvájások, al- és megyetárnák költségeiben való részvét és használt bányaszolgalmak kárpótlása; 10. oly bányamüvekért, építményekért, gépekért vagy egyéb készülőkért, — melyek nem a mű tulajdonához tartoznak, fizetett bérek, úgyszintén azon összegek, melyek az üzemhez szükséges telkekért s esetleg a lemivelés jogáért a földtulajdonosnak fizettetnek, valamint kezelési hely Iségekért a tisztviselői, felügyelői és munkás-lakásokért haszonbérül fizettetnek; 11. elsőbbségi kötvények kamatai, tekintettel a tőkekamat és járadékadóról szóló 1875. évi törvényczikk 6-ik §-ára, fordíttatott légyen az ezen kötvények segélyével beszerzett összeg akár a vállalat megalapítására, akár annak kiterjesztésére, akár végre az üzemnek folytatására; 12. jelzáloggal biztosított tőkék kamatai valamint azon üzleti kamatok is, melyeket a vállalat a 11. pont alatt emiitett elsőbbségi kötvényektől függetlenül beszerzett s üzletébe befektetett idegen tőkék után fizet; 13. behajthatatlanoknak kimutatott követelések. Ezek azonban nyilvántartandók és a mint részben vagy egészben behajthatókká válnak, adó alá vonatás czéljából a bevételekben külön kimutatandók; 14. azon ingatlan vagyon után eső föld- és házadó, melynek jövedelme külön ki nem mute tható, vagy a bevételek közé felvétetett; 15. elemi csapások elleni biztosítási illetékek; 16. a vállalat helyén és azon kivül levő raktárak költségei; 17. a telekdij (mérték díj). 7. §. A bányaadó mindig az adóévet megelőző 3 évi, a mennyiben pedig az illető mű annyi éven át még fenn nem állana, annak megkezdésétől számítandó időre készített mérleg alapján az 5. és 6. §§-ok határozmányaínak tekintetbe vétele mellett rovatik ki. III. FEJEZET. A bevallásról. 8. §. A bányaadó a mű tulajdonosa, vagy a bányatörvény szerint a mű vezetésére jogosítottak vagy meghatalmazottjaik vallománya alapján, vagy ha vallományt adni elmulasztanának, vagy olyat adnának, mely a valóságnak meg nem felel, a nélkül is hivatalból állapittatik meg. 9. §. A bevallásokat külön kell tenni : a) minden oly műről, mely vasat vagy kőszenet termel; b) minden oly műről, mely egyéb ásványok termelésével és feldolgozásával foglalkozik; c) önálló segédvájásokról. Megengedtetik azonban, hogy egy és ugyanazon vállalkozónak — legyen az magánszemély, vagy társulat — fentemiitett a), b) és c) alatti egy-egy csoportbeli és egy bányakapitányság kerületében fekvő összes egész müveinek bevételei és kiadásai a tiszta jövedelem meghatározása czéljából összesittessenek. 10. §. Ha a tiszta jövedelem akár a vallomás elmulasztása miatt, akár azon körülménynél fogva, hogy a vallomásban közlött adatok a valósággal meg nem egyezőknek bizonyultak be,