Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.

Irományszámok - 1872-1070. Jelentése a naszód-vidéki 44 községek és azon vidék központi iskola és ösztöndij-alap meghatalmazott képviselőivel 1872. márczius hó 12-én Kerkapoly Károly, mint volt m. kir. pénzügyminister úr által a magyar kincstár nevében kötött szerződés, illetőleg egyezség megvizsgálására kiküldött bizottságnak

1070. szám. 41 Immediata comissio: Elnök Gr. Nádasdy, tárczanélküii minister. Az udvari korlátnolcság részéről: Kabos Dániel, í udvari tanácsosok. Moldován, A pénzügyministeriurn részéről: Nándori, ] ,, . p •, > osztálytanácsosok. Az államministerium részéről: Grlanz lovag, ;in, í ministeri tanácsosok Báró Reichenstem Jekelius, fogalmazó, mint tollnok. Egy második 1861. aug. 27-én kelt legf. elhatározás részletesen megállapitja a volt határőrezredek birtokrendezését illető vezérelveket és ennek keresztülvitelére a két román határőrezred területére két külön birtokrendező bizottságot rendel felállítani, mely a naszódvidéki területre Pöch tábornok elnöklete alatt 1862. ápril havában működését megkezdette és nagy részben 1866-ban már bevégezte, de végkép csak 1867. október havában szüntettetett meg. Ezen birtokrendező bizottság a legfelsőbb helyről, fennebbi elhatározásai megállapított vezérelvek szerint, döntvények (Erkenntnisse) által kiitélte azon jogokat és javakat, melyek az egész területen egyeseket és a községeket, vagy a kincstárt illetik. — A bizottság döntvényei és végzései ellen az erdélyi udvari korlátnoksághoz történt a felebbezés, melynek kebelében az osztrák pénzügyministeriurn 2 képviselőjének részvéte mellett e czélra egy külön bizottság alakíttatott. A határőri községek, melyek minden határőri birtokot és jogokat kizárólagos sajátjuknak állítottak, minden döntvény ellen az udvari korlátnoksághoz felebbeztek és a legtöbb esetben, mig ezenfelül a petitionalis joggal is éltek, folyamodván ő Felségéhez és később az országgyűléshez is. A birtokrendező bizottság működésének végérvényes eredménye a kincstárnak kiitélt jogok és javakra nézve következőkben foglaltatik össze: A kincstárnák az 1861-ik évi augustus 21-én kelt legf, elhatározás alapján kiitélt jogok és javak. I. Radnavölgy. a) 1864. ápril 24-én kelt 631. sz. döntvénynyel, melyet az udvari korlátnokság is helybenhagyott, az úgynevezett bányamüterület Ó-Radna község szomszédságában, mely a határőrség felállításakor Mária Terézia ő Felsége parancsára az úgynevezett havasok területéből kiszakittatott és a mely soha se volt a határőrök birtokában, valamint Radna község kebelében és a bányatelepen létező bánya, kincstári telkek, épületek és műhelyek, összesen mintegy 2500 hold erdő. Megjegyzendő, hogy ezen bányaterülethez Kretzunel nevű havasrész is tartozik, mely utóbbi 1806-ban O-Radna községétől vétetett el, a miért azonban ezen község Paluta és Pojana-Kosni revindicált havasrészeket kapta cserébe, a miért is a birtokrendező bizottság ^ sz. ajánlatára, az erdélyi korlátnokság 1865. deczemher 27-én kelt 3529. sz. határozatával ezen két KÉPVH. IROM. 1872-75. XII. 6