Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.
Irományszámok - 1872-1086. Törvényjavaslat az 1848. V. törvényczikk és az erdélyi II. törvényczikk módositásáról és kiegészitéséről
1086. szám. 345 * soknál pedig a képviselőház ez iránt hozott határozatának vételétől vagy a meghiúsult választás napjától a választás megkezdéséig 14 napnál rövidebb és 24 napnál hosszabb időköz ne legyen. 58. §. Az átalános választásoknál a központi választmány a királyi meghívó levélnek az illető törvényhatóság közgyűlésében történt kihirdetése után következő napon, az időközi választásoknál a képviselőház felhívásának vételétől számítva városokban 3, más törvényhatóságokban 8 nap alatt, a meghiúsult választás esetében pedig az arról szóló jelentés vétele után azonnal összeül. Ez alkalommal megteszi a választásra szükséges intézkedéseket és minden választókerület részére a választás vezérletére elnököt, jegyzőt és a szükséges számmal helyetteseket választ. 59. §. Azon kerületekre, melyekben a választók száma az 1500-at meg nem haladja, egy szavazatszedő küldöttség alakítandó a választási elnök elnöklete alatt. Ez esstben egy választási, egy helyettes elnök, egy jegyző és egy helyettes jegyző választandó. Azon kerületekre, melyekben a választók száma a 1500-at meghaladja, két szavazatszedő küldöttség alakítandó; ez esetben a választási elnökön kivül, ki az egyik szavazatszedő küldöttség elnöke, még egy szavazatszedő küldöttségi elnök, két helyettes elnök, két jegyző és két helyettes jegyző választandó. Azon kerületekre pedig, melyekben a választók száma a 3000-et meghaladja, szabadságában áll a központi választmánynak három küldöttséget alakítani s ez esetben a választási elnökön kivül két küldöttségi elnök és két, esetleg három helyettes-elnök, három jegyző és két, esetleg három helyettes jegyző választandó. A küldöttségi elnököket és jegyzőket a szavazatszedő küldöttségekhez a központi választmány osztja be; ugyanaz határozza meg, hogy a választási elnököt akadályoztatása esetén, melyik küldöttségi elnök helyettesíti. A helyettes elnökök és jegyzők beosztása a választási elnök feladata. 60. §. Vegyes kerületekben a választásra elnököt azon törvényhatóság központi választmánya nevez, melynek kebeléből az ily vegyes kerülethez legtöbb választó járul, a jegyzőt ellenben azon törvényhatóság központi választmánya küldi ki, melyhez a kérdéses vegyes kerületbeli választóknak kisebb száma tartozik s oly esetben, midőn egy ily vegyes kerületre két városi hatóság esik, a szavazatszedő küldöttséghez mindenik egy-egy tagot küld, kik közül az egyik a jegyzői tollat vezeti. 61. §. . ~ . A választókerület községeit vagy városrészeit a szavazatszedő küldöttségek közt a központi választmány osztja fel; ezek szavazási sorrendjét minden küldöttség részére szintén a központi választmány határozza meg, ugy azonban, hogy a választási székhely választói mindig legelőször szavaznak. 62. §. Az 59., 60. és 61. §§-ok értelmében tett intézkedéseiről a központi választmány az állam hivatalos nyelvén s a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt tesz közzé, melyben tudatja a választási elnökök és jegyzők neveit, a községek, illetőleg a városrészek szavazási sorrendjét s a választásnál figyelemben tartandó egyéb intézkedéseket. 44