Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.
Irományszámok - 1872-1070. Jelentése a naszód-vidéki 44 községek és azon vidék központi iskola és ösztöndij-alap meghatalmazott képviselőivel 1872. márczius hó 12-én Kerkapoly Károly, mint volt m. kir. pénzügyminister úr által a magyar kincstár nevében kötött szerződés, illetőleg egyezség megvizsgálására kiküldött bizottságnak
30 1070. szám. lágok nemhogy valaha gátolva, sőt inkább pramiálva voltak. Hasonlag meg lett a községeknek engedve, hogy mint község a havasokon a már meglevő legelőket irtások által nagyítsák ós uj legelő-helyeket irtsanak azon egy feltétel alatt, hogy valamint a kezdetben megvolt legelő-helyek, ugy ezeknek megnagyobbítása, valamint az újonnan irtott uj legelő-helyek is az illető havasoknak elidegenithetlen tartozékai maradjanak, csak arra hivatvák, hogy a községeknek a legeltetést a részben hozzáférhetlen havasokon lehetővé és nagyobb mérvűvé tegye. Hogy a községek a legelők nagyobbitására és ujaknak teremtésére irtások által annál inkább buzditva legyenek, jónak látta a katonai közigazgatóság 1827, fcbr. 20-án 298. sz. alatt kelt ezred-parancscsal egész havasokat, u. m. Delbidán, Muncsel, Mogura-Kalului, Buba, Bistricsora,! Mogura, Dragostestilor, Diaiul, Ingredit és Pripoporul-Kandri és illetőleg az ezen havasokon létező nagy kiterjedésű erdőségeket minden erdészeti ellenőrzés alól kivonni és ezáltal az egész erdőtalajt legelők nyerhetése végett az irtásnak átengedni. 1842-ik évben és később tétettek ugyan intézkedések, ugy az irtások szabályozására, illetőleg annak betiltására, mint az ez időig történt, irtások és az erdőségek állományainak összeírására, hanem a legtöbb század-paraucsnok ezen intézkedést vagy csak részben és hiányosan, vagy egészben ugyan, de oly hiányosan és különböző módon hajtották végre, hogy a meglevő összeírások ezen időből nem megbízhatók. Ilyen körülményeknél fogva a birtok-viszonyok kitisztázására nem marad más mód, mint a mai tettleges birtokot és az ezen tettleges birtoknak alapul szolgáló jogczimet 'figyelembe venni, mi által az igazság és méltányosság leginkább megközelittetik. Ezen szempontnál fogva és tekintve, hogy az összes erdőség a 19. allodiális havason, valamint az azokon levő irtási legelőhelyek a katonasitás előtt a Bethlen-család kizárólagos tulajdona volt, melyről az a kincstárra szállott és tekintve, hogy a katonai közigazgatás a határőröknek és községeknek ugy az erdőségeket, mint a legelőket, csak használatra engedte át, a nélkül, hogy evvel egyszersmind tulajdonjogot is adott volna ; tekintve továbbá, hogy a katonai kormány világosan megállapította, miszerint, ugy a meglevő legelő-helyeknek nagyobbitása, mint az ujonna>i irtott legelő-helyek, a megvolt régi legelő-helyek együtt az illető havas-testnek elválaszthatlan tartozéka maradnak és így tulajdonjog-szerzésről annál kebésbbé lehet szó, mivel a fődologra nézve, a havasra egy község se nyert tulajdonjogot. Allodiális vagyis államtulajdonnak tekintendő azon 19 havason az 1789-ik évben felvett Rectificatíons-jegyzőkönyvben körülirt határain belül, minden tényleg meglevő erdőség és az eredetileg létezett, val .mint a katonai kormányzat alatt létesült uj legelőhelyek és a régieknek eszközölt nagyobbitásai. Tekintve továbbá, hogy a katonasiíás idejében a havasokon létezett allodiális irtási kaszálóhelyek az idők folyamával az egyes határőri családoknak részint elégtelen telkeik nagyobbitására, részint uj telkek alakítására, kiegyenlítésül, cserébe stb. egészen eladományoztattak, tekintve továbbá, hogy a további irtások az allodiális erdőségekben a katonai kormányzat engedelmével, sőt parancsára azon biztatással történtek, hogy ezek az illetők úrbéri telkeikhez csatol tatnak, tekintve, hogy a határőrök katonai szolgálmányaikat birtokaikhoz arányítva teljesítették és az idők folytán szerzett irtások telkeikhez számittatnak, tekintve, hogy számos határőri családnak irtási földeken kívül más földbirtoka nincsen, tekintve végre, hogy az irtások egy nagy részére, az áthelyezett és ujon alakított, f.Ivak telepíttettek le; mindazon irtások, melyek a 19 allodiális havason és Branestie nevű erdőterületen az 1789-dik évi Rectificatíonsjegyzőkönyvben körülírt határain belül, a volt. határőri családoknak J851. január 21-én tényleges birtokában vannak, szántók, kaszálók vagy legelők, ezeknek birtokában hagyandók és úrbéri telkeik tartozékainak tekintendők.
