Képviselőházi irományok, 1872. XXV. kötet • 1057-1102. sz.
Irományszámok - 1872-1083. Részletes jelentés az 1873. évi államháztartás, az államvagyon kezelése körül szerzett számviteli tapasztalatokról és az államadósságok ellenőrzéséről
1083, szám. 231 továbbá 1873-ban a kölc'sön-alap bevétele czimén 42,410 frt 73 kr., kiadása .\ 4 18,020 „ 56y 2 „ tehát tiszta kiadásként utólagosan az államkincstár terhére elszámoltató" , 375,609 ', 83»/, kr., (lásd a kimutatás 12. és 27. tételét), a vasúti kölcsönből $ idegen pénzek fölhasználásával szerzett ingatlanok értéke összesen ........... 1.609,577 frt 99 krral lejebb száll (kimutatás 28. tétele) és tesz a kimutatott . , . 69.121,310 frt 58 kr helyett most már csak 67.511,732 frt 59 krt. Megemlítendő itt, hogy a kimutatás 3. jegyzetében bővebben elemezett. . . . . . . . 964,835 frt 67 kr,) 4s ' ' ' •' ' • • • 375,609 frt 83 i|| 2 ,. f együtt . 1.340,445 frt 50 íja kruak megtéritését az államkincstárból azért tartja szükségesnek az állami számvevőszék, mert a kölcsön fölvételének tulajdonképeni czélja rövidséget szenved, és az 1867. XIII. törvényczikk rendeletének sem felel meg az, ha a kölcsön-kötvények értékesítéséből befolyt pénz nem csupán -a beruházásokra, hanem a járadékok födözésére is fordittatik, és mert ily eljárás által a kölcsönkötvények biztosítására szolgáló jelzálog értéke is csökken. Az állami számvőszék nem ismeri ugyan az indokokat, melyek a pénzügyminister urat arra birták, hogy az 1872. év végéig föntartott nézetétől eltérjen, illetőleg, hogy az emiitett tartozást az 1873-ki zárszámadásból kihagyja, a miért is e tekintetben fölvilágosítást kért; eljárását azonban a képviselőház azon határozatának véli tulajdonithatni, mely azt rendeli, hogy az intercalaris kamat, melylyel az államvasutak épitési számlája — az épités tartama alatt — terhelendő, 7 JJg °|o -kai vétessék föl és hogy azon esetre, ha a forgalomnak átadott államvasutak tiszta jövedelme a befektetett tőkének 7 l j|j °|jo -át el nem éri, — a hiány az államkincstárból pótoltassák. A vasúti kölcsön évi járadékának födözése azonban a befolyt, illetőleg az építésre fölhasználhat készpénznekó 7V 2 %-kánál többet igényel, a mint ez a pénzügy ministeri végjelentéshez csatolt kimutatásból (7. lapon) kivehető, mely szerint az annulitás a befolyt ezüstpénznek £. 0J »/ 0-kát teszi; sőt az eddigi tényleges eredmények azt mutatják, hogy a járadék és a kapcsolatos kezelési s egyéb költségeknek födözésére mindaddig, mig e költségek az alapnál számoltattak el. a befektetett készpénznek körülbelől 8***/ <>/-ka szükségeltetett. Ha tehát az intercalaris kamat és a vasutak jövedelmét kiegészítő pótlék kiszámításánál (az idecsatolt kimutatás 5. és 7. tétele) az emiitett 7 % o| 0 helyett 8 242 |iooo °lo (kerekszámhan 8-25 °lo ) vétetett volna alapul, akkor a többször említett .... 1.340,445 frt 50 % kr. hiányból a forgalomnak átadott vasutak jövedelmi pótléka fejében még . 815,056 „ 87 „ tartozott volna a kincstár megtéríteni; a többi . . 525,388 „ 63 % kr. pedig az épitési tőkéhez számíttatott, vasutak értéke annyival emelkedett volna. A vasúti kölcsön kamata és törlesztési hányada, valamint az ezen járadékok födözésére szolgáló vasutak és gyárak jövedelme a múlt óv végéig a vasúti kölcsönalapnál számoltatott <el, az 1873-ik év kezdetétől fogva azonban az emiitett kiadások és bevételek az államkincstár rendes kezelése közé vétettek föl. Az államvasutak telekkönyvezése tárgyában jelentheti az állami számvevőszék és pedig: a teher lapra tartozó bejegyzések iránt: hogy a vasúti kölcsönből épült vasutakba befektetett készpénznek (62,201.200 frt 427* kr.) megfelelő kötvények összege (85,125.600 frt), valamint az ezen összeg után fizetendő évi járadék.
