Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1031. Az együttes pénzügyi és vasuti bizottságnak jelentése, a keleti vasut ügyében
1031. SZÁM, 75 2. A németalföldi részvényesek kérvénye, 10.040 darab részvény tulajdonosai nevében, egy választmány által aláírva. 3. A gácsországi részvényesek kérvénye, 9279 darab részvény tulajdonosai nevében, szintén egy választmány által aláírva. 4. A bécsi részvényesek nevében Schönberger Lajos által aláírva 24.000 darab részvény tulajdonosai nevében, 110 darab melléklettel s eredeti aláírásokkal. Megjegyzendő, hogy a kérvény alapja mindenikben egy és ugyanaz, t. i. a részvényesek feljajdulása a ki nem fizetett részvénykamat iránt, óvás a rendkívüli gyűléseken hozott határozatok ellen s azon kérelem, hogy a törvényhozás vegye a részvényeseket védelem alá s kártalanítsa. 1. Az alsó-austriai, mely a jelentéshez 5. •/. alatt van mellékelve azt állítja, hogy az eredeti építési alap jó gazdálkodás mellett elegendő lett volna, továbbá megemlíti, hogy a szelvények ki nem fizetése által, mennyire csökkent a külföld bizalma Magyarország iránt, a gyűléseken mint rendelkezett egy feltünó kisebbség, a nagy számú, de jelen nem lévő részvényesek sorsa felett; végre, hogy az igazgatótanács tehetetlen s hogy a kormány mulasztásokat követett el. 2. A németalföldi részvényesek, kiknek kérvénye 6. •/. alatt van a jelentéshez csatolva, azért biztak Magyarországba, mert látták, mily férfiasan küzdött függetlenségének kivívásában, különösen az államadóságok elkülönítésénél, továbbá kiemelik, hogy ha nem jön segítség, a magyar hitel a külföldön tönkre megy, a szelvény ki nem fizetésében a külföldiek szántszándékos megrövidítést látnak, miután majdnem kizárólag ők birtokosai a részvényeknek, állítják, hogy a gyűléseken felveendő tárgyak velük közölve sohasem voltak. 3. A galicziai nagy terjedelmű kérvény, mely 7. •/. alatt van a jelentéshez csatolva, a keleti vasút egész történetével részletesen foglalkozik. Kiemeli, hogy az építési alap mennyire elég lehetett volna miután mértföldenkint ebből névértékű 950.000 frt reális értékben . . .'-.-. . 750.000 » jut, tehát több, mint minden más vasútnál Magyarországon; továbbá 20 millióra teszik azon összeget, melyet az alaptőke ezen és más utón elvesztett, állítják, hogy az 1871. márczius 27-iki, illetőleg június 12-iki egyezség Warringgal a társaságnak másfél millió írtjába került s hogy erről a társaság mitsem tudott; mondják, hogy a részvényesek nem ismerték a párisi szerződéseket s hogy a közgyűlések tanácskozásainak tárgya, soha kellőleg kihirdetve nem volt; állítják, hogy az 1873. évi június 28. közgyűlésén, habár hirdetve volt az 54. §. változtatása, az ott szóba sem jött s azért szerintük is, ezen közgyűlések határozatai érvénytelenek. Kiemelik, hogy ma (azaz 1S73. októberben) a részvény az esedékes szelvényekkel együtt ........ 60 írt s igy valódi értéke 52 B 5 kr, hogy tehát minden részvényes részvényenként . . . . 103 „ 75 krt veszített s igy a részvényesek összes vesztessége .... 15,569.451 „ 25 kr. Végre óvást tesznek a kormány azon elve ellen, mely a részvények államsorsjegy általi kicserélését kívánja foganatosítani. 4. A bécsi Schönberger-féle kérvény, mely 8. •/. alatt van a jelentéshez csatolva, állítja, hogy az igazgatótanács határozottan vonakodott a párisi szerződést a részvényesekkel közölni; kiemeli, hogy midőn a kormány helyben van s betekintési joga is volt mindenbe s még is négy hónap volt 10*
