Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1050. Az állam és egyház közti viszony rendezése ügyében kiküldött bizottságnak jelentése, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat tárgyában

186 1050. SZÁM. A bizottság is óhajtja, hogy a kath. egyház önkormányzati szervezete minél előbb jöjjön létre és kívánja, hogy a kormány is, a mennyire rajta áll, ezt előmozditsa. Egyébiránt a benyújtott javaslatban a már létező hitfelekezetek intézményeinek s jogviszonyainak kímélettel méltánylása sem a vallás általános szabadságát — mint fentebb előadtuk, — nem akadályozza, sem a felekezetek között a javaslatban kimondott egyenjogúság elvével nem ellenkezik. Nem ellenkezik legalább a dolog lényegében, mert a jogegyenlőség elve itt csak oly értelemben valósitható : hogy egyenlő mértékben legyen jogosított mindegyik hitfelekezet, vallásának s egyházi életének saját elvei szerint gyakorlására, és hogy egyenlő mértékben legyenek az állam jogai s érdekei, és a polgárok szabadsága biztosítva a különböző hitfe'ekezctekkcl szemben. De épen ez a való jogegyenlőség nem volna elérhető a jogviszonyok teljes egyformasága által. Ezért van a javaslat 5. §-ában őszintén kimondva, hogy „a hitfelekezetek jogokra és kötelességekre nézve egymás között, és az állam irányában egyenlők a jelen törvény értelmében." 6. Végre a javaslat megállapításánál azt is szem előtt tartotta a bizottság, hogy ha az államnak politikai mint hatalomnak nem kell is a vallási ügyekbe avatkozni, de a polgárok vallásossága s vallási érzületük által táplált erkölcsisége mindenesetre egyik nagy és üdvös tényezője, mind a társadalmi rendnek, mind magának az állami életnek. Ezért az államnak a vallásosság és erkölcsiségfejlesztésére czélzó egyházakat, a mennyire a hit körébe avatkozás nélkül teheti, oltalma és védelme alá kell fogadnia. Ezen alapelveket igyekeztünk érvényesíteni a mellekelt törvényjavaslatnak ugy egész tervezetében s gondolat-menetében, mint részleteiben. — A javaslat minden egyes szakaszaiban foglalt határozatok mennyire következnek, szükségkép a fentebb előadott alapelvekből, s mennyire felelnek meg jelen szerkezetükben annak a czélnak, hogy azon eszmék általuk valósittassanak, ennek a kimutatására sokkal engedelmesebb előadás kívántatnék, mint a minőt jelentésünk köre megenged. Különben is az egyes szakaszoknak az elfogadott alapelvek szempontjából megbirálása a javaslat részletes tárgyalására tartozik. Végül azt kell még csak megjegyeznünk, hogy a javaslatban a kiszabott tilalmaknak, s általában e törvény rendeleteinek netaláni áthágásaira azért nincsen megfelelő fenyítésekről gondoskodva, mivel a bizottság véleménye szerint az ide tartozó ügyekben elkövethető törvénysértések ellen is, a mennyiben azok fenyítő megtorlást igényelnek — a közrendészeti és illetőleg a büntető törvénykönyvben kellend intézkedni. Mindezen okoknál a benyújtott törvényjavaslatot ismételten és tisztelettel ajánljuk a t. háznak tárgyalásra s elfogadás végett. Budapesten, 1875. ápril 26-án. Házmán Ferencz s. k., Molnár Aladár s. k., a bizottság elnöke. a bizottság előadója.