Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1048. Törvényjavaslat az arad-kőrösvölgyi másodrendű vasut kiépitése tárgyában

1048. SZÁM. 165 mint az 1867. vám- és kereskedelmi szövetség 8. §-ban ideiglen elfogadott vasúti üzletrendhez, mennyiben az a jelen engedély-okmány tartalma, valamint függeléke folytán módosítást nem szenved, mindaddig alkalmazkodni, mig ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó ujabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fenálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak feltétlenül hódolni tartoznak. A mennyiben azonban a törvények és szabályok, valamint a jelen engedély-okmány határozmányai a pálya építésének tartama alatt az építést illetőleg a törvényhozás, vagy a kormány által megváltoztatnának, s ezen változtatás folytán az engedélyesekre ujabb terhek háramolnának, azokért nekik a méltányosságnak megfelelő kármentesítés fog nyújtatni. 3. §. A pálya építése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készítendő, s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyesek különben ugy a tervek készítésénél, mint az építés kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély s az üzlet biztonságára való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják. A kormány fentartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki wzsgálat, vagy a jelen engedély-okmány 3. §-ban érintett ministeri rendelet 6-ik §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya feuállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak * találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedély-okmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedély-okmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készitheíő, s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szorítkozhatik, a mennyi egy nyomu sinuthoz és kitérőkhez, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi brutto-jöve delem mértföldenként 150.000 o. é. forintot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítése és az üzleti berendezésre a következő általános szabályok lesznek irányadók.