Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.
Irományszámok - 1872-1046. Törvényjavaslat a surány-nyitrai másodrendű vasut kiépitéséről
1046. SZÁM. 155 Jóllehet pedig Nyitra városa és vidéke az osztrák államvasuttársulat tornóczi állomásával kedvező időjáráskor meglehetősen jókarban lévő országút által összeköttetésben áll és igy közvetve ipara és kereskedelme, Budapest és Bécs kereskedelmi központoktól elszigetelve nincsen, tekintve mindazonáltal a tengelyen szállítás aránytalan vitelárait, hasonfejlettségü, de szerencsésebb közlekedési viszonyok közt lévő városok gyártmányai és termékeivel korántsem versenyezhet és ennek folytán iparáét! kereskedelmének hanyatlása napról-napra érezhetőbb lesz. Midőn pedig az érintett vidék birtokosai s gyárosai a bajon segitendők, üdvös vállalkozási szellemtől vezérelve egyesülnek, a pénzbeszerzést biztosító osztrák államvasuttársulat ajánlattal téve, hogy a vidék gyarapodása és jobbléte egyik főfeltételét a könnyebb és olcsóbb közlekedést az állam minden terheltetése nélkül önnön erejükből kívánják megszerezni, azt hiszszük, hogy csak a törvényhozás intentióinak feleltünk meg, midőn a közhasznú czél valósítását előmozdítandó, az engedélykérőkkel tárgyalásokba bocsátkoztunk és az ezek folytán létrejött engedélyokmány-tervezetet és törvényjavaslatot elfogadásra ajánljuk, mert határozott meggyőződésünk, hogy valamint ott, hol az országos ipar és kereskedelem életfeltételei megkívánják, nem szabad visszariadni okszerű áldozatoktól sem, ugy ismét ott, hol egyes vidékrészek indokolt helyi érdekei kivannak kielégíttetést s érré a szövetkező elemek az állam inden megterhelése nélkül önerejükből képesek, a törvényhozásnak megfelelő feltételek alatt az engedélyt, ha az illető vasút az állam érdekeivel nem ellenkezik, megtagadnia nem lehet, mert csupán a kielégített érdekeik után felgyarapodó vidékrészek örvendnek jólétnek és ezek összességéből fejlődik a nemzeti közjólét. Egyébiránt meg kell említenem, hogy az engedélyezés ez esetben ugyanazon alapon történt, a mely alapon a valkány-perjámosi vasút lett engedélyezve, s ez esetben is fel lettek engedélyesek jogosítva az engedélyt a szab. államvaspályatársulatra átruházni, Budapesten, 1875. május 3-án. Péchy Tamás s. k. Széli Kálmán s. k. 3-ik melléklet az 1046. számú irományhoz. A surány-nyitrai másodrendű gó'zmozdony-vasut engedélyokmányának függeléke. Üzletszabályok, melyek által az engedélyokmány 2-ik §-ban említett ideiglenes üzletrend némely intézkedései a jelen másodrendű vasútra nézve módosíttatnak. i. §• A pálya s vágányainak állapota addig, mig mindkét irányban naponként együttvéve 10-nél több vonat nem közlekedik, a pályafelügyelő személyzet által naponként legalább egyszer megvizsgálandó, szegélysinnel ellátott látogatottabb utátjárások, valamint az oly építmények, melyek a közlekedési vonatokra nézve veszélyesek lehetnek, minden egyes vonat áthaladása előtt megtekintendők. 20*
