Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1046. Törvényjavaslat a surány-nyitrai másodrendű vasut kiépitéséről

1046. SZÁM. 153 A megváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos megváltást megelőző hét év alatti tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonat­ván, a fenmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámíttatni. Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a tényleg befektetett tőke l 1 /*^!®- nál kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek a megállapított engedély tartamáig mint évi jövedék fizetendő. A tőke világlatban tartása czéljából kötelesek az engedélyesek az üzlet megindítása után évben a pálya kiépítésére és felszerelésére fordított tényleges tőkét kimutatni, valamint a később fo­ganatosítandó olynemü építkezések terveit és költségvetéseit a kormánynak jóváhagyás végett beter­jeszteni, melyek az építési alapot, s nem mint pályafentartási költségek az üzletszámlát terhelik. 25 §. A engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, utóbbiban a 22. §. értelmében meghatározott évi járadék fizetés mellett lép az enge­délyezett és jókarban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe, birtokába veszi kü­lönösen a pályaterületet s földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzá­tartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pálya-udvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó-házakkal, minden fel­szerelvényekkel, bútorzattal, ingó és ingatlanokkal egyetemben. Valamint az engedély megszűntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az engedélyes meg­tartja a tartalékalap és a kinlévő activ követelések tulajdonát, valamint a koakskemenczéket, öntödé­ket, gép- vagy egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon ha­tározott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fog­ják képezni. Ha az engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az Összes részvények törleszthetők nem volnának, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását vagy e czimen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. 26. §. Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mu­lasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvé­nyeknek megfelelő intézkedéseket megtenni és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszűntnek nyilvánítani. 27. §. Engedélyesek kötelesek az engedély kiadása előtt 40.000, azaz negyvenezer o. é. forintnyi biztosítékot készpénzben, vagy magyar állami papírokban, vagy a magyar állam által biztosított vas­utak elsőbbségi kötvényeiben, vagy végre a m. földhitelintézeti s földhitel-részvénytársulati zálogleve­lekben a m. k. központi állampénztárnál letenni. E biztosíték csak a pálya műszaki felülvizsgálatának akadálytalan befejezése után adatik vissza. E felülvizsgálat engedélyesek kérelmére a pálya megnyitása után azonnal megtartandó. 28. §. Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek. _ KÉPVH. IEOMÁNT. 1872—75. XXTV, 20

Next

/
Thumbnails
Contents