Képviselőházi irományok, 1872. XXIV. kötet • 1021-1053. sz.

Irományszámok - 1872-1044. Törvényjavaslat az első magyar gácsországi vasut állami biztositékának felemelése és az 1873. évi XXIII. törvényczikk 3. §-ának módositása tárgyában

1044. SZÁM. 143 Minthogy pedig ezen megállapodás érvényesítése a magyar kormány részéről az osztrák kormánynak a kassa-oderbergi vasút ügyében elfoglalandó álláspontjától függött, másrészt azonban be kellett látni, hogy ez utóbbi kérdés még távolról sem érett meg odáig, hogy sem annak együttes lebonyolítása, s amazzal egyidejűleg az országgyűlés elé hozatala máskép remélhető lett volna, mint ugy, hogy jelen ügy további halogatása által az e. m.-gácsországi vasút részvény-szelvényeinek beváltása, s ezzel az érdekeltek részéről íagadhatlanul nem csekély áldozatkészséggel támogatott jelen megoldás kérdésessé vált volna: ily körülmények közt, s miután végre a cs. k. kormány a két eset közti analógiát elvben már korábban elismerte, a kassa-oderbergi vasnt i'gyét a ministerium még csak odáig kivánta előzetesen fejleszteni, hogy a cs. k. kormány részéről ez irányban egy elfogadható nyilatkozat tétessék. Az e részben tett további lépéseik folytán tehát a cs. k. kereskedelmi minister m. é. november hó 28-án, 38607 sz. alatt kelt átiratában kijelentette, hogy a cs. kir. kormány a kassaoderbergi vasút kártérítési igényeit elvileg mindkét állam irányában fenállóknak elismeri, s csak a számszerű megállapítást s méltányos felosztást taríja még fenn további külön e czélra tartandó bizottsági tárgyalásnak, mi végből legközelebb mindkét kormány részéről egy bizottság fog összehivatni, mely az ügy gyors lebonyolítása érdekében oly javaslatokat lesz teendő, melyek alapján a két törvényhozó-testület elé az illetékes kormányok által megfelelő javaslatok fognak tétetni. Ezzel, s miután időközben a most érintett bizottsági tárgyalás tényleg megkezdetett, a magyar kormány részéről kikötött, egyelőre megoldottnak s illetve biztosítottnak mutatkozván, a két kormány közti megállapodás ezenneli teljesítésében, — van szerencsénk ennek folytán az e. m.-gácsországi vasútra vonatkozó törvényjavaslatot bemutatni. E törvényjavaslatnak a garantia emelésére vonatkozó részét azon fentebb elősorolt körülményeken kivül, melyek a volt kormányt a zárlat elrendelésétől visszatartották, saját szempontunkból még azon ujabban beállott körülményekkel is bőven indokolhatónak véljük, hogy a társulat á kormánysegély kilátásbahelyezése által felbátorítva, a valóban rendkívüli nehézségekkel járó építkezést végső erőfeszítéssel befejezésre juttatta; hogy továbbá a pénzszerző-intézetek is elismerésre és követésre méltó áldozatkészséggel járultak a czéibavett megoldáshoz, s hogy végre ez alkalomból sikerült a cs. kir. kormány közreműködését megnyerni a hasonló helyzetben lévő kassa-oderbergi vasut-ügyeinek rendezésére, mi által már is egy külön vasúti csoportozat függő kérdései nyernek megoldást, s a kormány egy lépéssel közelebb jut azon kitűzött czélhoz, hogy a vasut-épitéseknél felmerült visszásságok által kiválólag megingatott közhitel aránylag nem nagy áldozattal helyreállíttassák, és egyúttal a vaspályák czélszerübb csoportosításának útjában álló akadályok is elhárittassanak. E tekintetben tehát csakis azt jegyezzük még meg, hogy időközben az osztrák törvényhozó-testület az osztrák vonalra eső 1,800.000 frt segélyt mint kincstári kölcsönt készpénzben szavazta meg. A mi pedig a lupkowi alagút megnyitási határidejének megtartásához kötött jogkövetkezmények elengedését illeti, ezt a jelen indokolás első részében felhozottak által szintén teljesen indokoltnak véljük jelezhetni. Budapest, 1875. ápril 30-án. Péchy Tamás s. k. Széli Kálmán s. k.