Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról
84 943. SZÁM. osztatlanul birják egyrészről a hagyatéki követelésekhez csak együttlegesen jogositvák, másrészről az örökhagyó adósságai tekintetében is egyetemlegesen kötelezvék. Az egyetemleges kötelezettség más alapját, mint az örökség osztatlanságát felállítani nem lehet. Ha pedig az egyetemlegesség alapja az örökség osztatlansága, akkor sem az egyetemlegesség tartamát más időhez, mint a felosztás idejéhez, sem magát az egyetemlegességet más feltételhez, mint az örökség osztatlanságához kötni nem lehet. Más időköz, például az örökhagyó halálától számított egy évhez, kötni nem lehet az egyetemlegesség tartamát azért, mivel lehet hogy előbb, lehet hogy később osztják fel az örökösök az örökséget. Azonban a hitelezők érdekében annyit szükséges kimondani, hogy az egyetemleges kötelezettség az osztály foganatosítását követő három hónapig fenáll; mert különben megtörténhetnék, hogy az örökösök azonnal az örökség megnyílta után megosztoznak, s a hitelezőknek nem marad idejük követeléseik biztosításáról gondoskodni. Más feltételhez sem lehet az egyetemlegességet kötni, mint az örökség osztatlanságához. Mert például azon feltétel, hogy csak akkor felelősek az örököstársak egyetemlegesen a hitelezőnek, ha ez a hitelezők egybehivása esetében követelését bejelentette, nincs semmi összefüggésben az egyetemlegesség alapokával. A követelés bejelentésének elmulasztásával csak azon jogi következmény kapcsolható egybe, melyet a törvényjavaslat 43. §. egybekapcsol; ha a bejelentett követelések a hagyatéki értéket nem merítik ki, a maradvány addig, mig felosztva nincs, a be nem jelentett követelés kielégítésére is törvényszerű alapot képez. A törvényjavaslat 54., 55. §§-ban foglalt ezen intézkedések kapcsolatban a hitelezők azon jogával, hogy vagyonelkülönzést és hagyatéki zárlatot is kérelmezhetnek érdekeik megvédésére, nekik elegendő módot adnak; a saját érdekeikre fel nem ügyelő hitelezők pedig nem igényelhetik, hogy a törvényhozás oly jogszabályokat állítson fel, mely az ő javukra az örököstársak helyzetét tegye bizonytalanná. Az egyetemleges kötelezettség azért volt az egy vagy több örökös tár&tól be nem hajtható hányadra szorítandó, nehogy a hitelezők az osztály után három hónap alatt méltatlanul egy örököst rohanjanak meg; mely rendelkezés annál igazságosabb, mivel a hitelezőknek módjában áll, a hagyatéki vagyonok elkülönzését szorgalmazni, és ekkor az örököstársak számára s egymáshozi viszonyára való tekintet nélkül nyerhetnek a hagyatékból kielégítést. De másrészt kapcsolatban a törvényjavaslat 78. §-ban foglalt, s az osztályra vonatkozó intézkedéssel, megvédi a törvényjavaslat az örököstársakat is, mert mindenik örököstársnak joga van az osztályt ellenezni addig, mig a vagyonelkülönzés kérelmezésének határideje le nem járt, s illetőleg mig a vogyonelkülönzés fel nem oldatott. Az 54., 55. §§. többi rendelkezéseit a feltétlen vagy feltételes örökösi nyilatkozat jogi hatálya indokolja; a mit azért szükséges itt ismételni, mivel az egyetemleges kötelezettségnél fogva egyik örököstárs örökrészének arányán túl is köteles ugyan a hitelező követelését kielégiteni, de az örököstárs ezen kötelezettsége nagy változást szenved az által, ha feltétlenül vagy feltételesen nyilatkozott örökösnek, de mindkét esetben változik a szerint is, a mint az örököstársak az örökséget felosztották, vagy nem osztották fel. Példa leginkább érthetővé fogja tenni az esetek különbözőségét. A 12. §. indokolását emlékezetbe hozva, tegyük fel, hogy az örökhagyó vagyonában neiét felerészben, és négy fiát szinte felerészben nevezte örökösének; a hagyaték leltári becsű szerint 8.000 forintot ér, az adósságok összege ezen értéket megközelíti. Az örökhagyó neje elmulasztja a feltételes örökösi nyilatkozatot, ellenben a gyermekek közül az egyik, vagy mindnyájan feltételesen fogadják el az örökséget. Osztály előtt mindannyian egyetemlegesen kötelezvék. Az örökrészek arányában ugyan az adósságoknak csak fele terheli a nőt, fele pedig a gyermekeket, de a nő a feltételes örökösi nyilatkozat elmulasztása miatt saját vagyonával is felelős lévén, mig ellenben a gyermekek a feltételes örökösi
