Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról

66 943. SZÁM. A 18. §. azon intézkedése, mely a megrendelt zárlat feloldását szabályozza, abban leli indokolását, hogy a biztosítási intézkedés, mely a szabad rendelkezést és a forgalmat akadályozza, nem tartható fen akkor, ha a kérdéses igény a birtokban lévő örökös által kellően biztosíttatott. A 19., 20. §§-hoz. A felebbemlitett 2. pont alatti azon eseteket, ha az örökös az örökösi nyilatkozatot elmulasztja vagy épen azt jelenti ki, hogy az örökséget nem fogadja el, avagy végre, ha nem jelentkezik örökös, a törvényjavaslat 19., 20. §§. tárgyalják. A 4. §. szerint, ha az örökös a jelen törvényjavaslat 19. §-ban meghatározott jogi következményt elkerülni óhajtja, tartozik a jelen törvényjavaslat 100 §. szerint kitűzött határidő alatt örökösi nyilatkozatát megtenni. A 19. §, tehát összefüggésben van a 4. és 100. §§-kal. A 100. §. a bíróság teendőjét határozván meg, a II. Készbe való; e §. szerint a bíróság köteles azokat, kik az örökösödésre az irományok tartalma szerint hivatottaknak látszanak, az örökség megnyíltáról hivatalból értesíteni. A haláleset felvételének és a végrendelet kihirdetésének az lévén czélja, hogy az örökösök kitudassanak, e czél csak félig éretnék el akkor, ha a hagyatéki bíróság azokat, a kiket a törvén}', végrendelet vagy örökszerződés értelmében az örökösödési jog illetni látszik, a megnyílott örökségről hivatalból nem értesítené. Ezen igen egyszerű, de a jogbiztonság szempontjából nagy horderejű értesítés az által történik, hogy a bíróság az örökösödésre hivatottaknak örökösi nyilatkozataik beadására határidőt tüz ki, mely határidő a 104. §. szerint meghosszabbítható. A 100. §. azon intézkedése, hogy a törvényes örökösödésre hivatottak akkor is felhivandók örökösi nyilatkozat adásra, ha végrendelet vagy örökszerződés létezik, abban találja indokolását, mert lehet, hogy a végrendelet vagy örökszerződés nem valódi, avagy külső vagy belső kellékek hiányában szenved, s ezen okok miatt vagy talán azért is, mert a végrendelet és örökszerződés nem intézkedik az egész örökségről, a törvényes örökösödés esete álland be. Már most azon kérdésre jön a sor, mi következménye van annak, ha a felszóllitott örökös a kitűzött határidő alatt nyilatkozatot nem ad; sem oly tényeket nem visz végbe, melyek örökösi nyilatkozat erejével birnak, minthogy a törvényjavaslat 5. §. ezt is megengedi. A nyilatkozat elmulasztásának más következménye nem lehet, minthogy az, a ki az örökösi nyilatkozatot be nem adta, az örökségi bizonyítvány kiadásának és a birtokba helyezésnek kérdésénél az örökséget elfogadni nem akarónak tekintetik; fen marad azonban azon joga, hogy a bizonyítvány nyal ellátott és birtokba helyezett örökös ellen saját erősb vagy egyenlő erős örökösödési jogának érvényesítése végett, az elévülési időn belül örökségi keresettel lépjen fel. Itt még a következő kérdésekkel kell foglalkoznunk: váljon 1-ször, elegendő-e csupán a 100. §. szerinti egyszeri bírósági figyelmen kívüli hagyása arra, hogy a 19. §. szerinti jogi következmény beálljon. 2-szor, ha nem elegendő: megengedhető-e, hogy a bíróság hivatalból vagy valamely jogilag érdekelt fél kérelmére azon örököshöz, a ki az első felszóllitásra nem nyilatkozott, ujabbi felszóllitást intézzen. 3-szor, lehet-e bizonyos esetben a nyilatkozat beadásának elmulasztásával más súlyosabb jogi következményt egybekapcsolni, mint a mit a 19. §. megállapít. Mindenekelőtt figyelemben kell tartanunk a 19. §. valódi jelentőségét. E §. szerint is elegendő a hallgatag örökösi nyilatkozat (5. §.); ha tehát valaki a bíróság felszóllitására írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot nem tesz, de nyilatkozat erejével biró tényeket vitt véghez, a 19. §. szerinti jogi következmény ő reá nézve ki nem mondható. V V