Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról

943. SZÁM. 63 nál aggálytalanabbul emelhető érvényre, mivel az, a ki az örökség egy részéről más valakinek javára akar lemondani, czélját elérheti az az által is, ha az elfogadott örökségi értéket, mint már sajátját, ruházza át a nélkül, hogy a végrendelkezőnek s illetőleg a törvények szándékával magát ellentétbe helyezné. Ha azonban valaki az örökség egy részéhez feltételesen, másik részéhoz pedig feltétlenül van örökösnek hivat, ha részben örökösnek, részben utóörökösnek van nevezve, akkor a fentebbi általános szabály alóli kivételt eléggé indokolják az örökösödésre való hivatás eltérő módozatai; a 11. §. ezen intézkedéseket emeli érvényre. A 12. §-hoz. A feltételes örökösi íijiialkozac czélja az lévén, hogy a leltározás által a hagyatéki vagyonállapot nyilvánosságra hozassék, s ennek folytán az örökös az örökhagyó kötelezettségeinek teljesítését a hagyaték értékének erejére szoríthassa; több ugyanazon érdekű s egyidejűleg nyilatkozó örököstársra nézve a fentebbi czél eléretik az által is, ha csak az egyik örököstárs vette is a leltár jogkedvezményét igénybe. Ha tehát az örökhagyó gyermekei maguk között egyetértésben vannak, mi alapfeltétele az örökség önhatalmú birtokbavételének, az egyik örököstárs feltételes nyilatkozata a másik javára is szolgálhat. Másként áll a dolog, ha az örököstársak nem egyérdeküek vagy nem egyidejűleg lépnek az örökség birtokába. Például, ha az örökhagyó végrendeletében gyermekeit a köteles részre szorítja s vagyona felében nejét rendeli örökösnek, a nő és a gyermekek között nincs érdek-közösség, azon esetben nincs ok a gyermekek feltételes nyilatkozatát az özvegyre is kiterjeszteni, ha ez nyilatkozatot nem ad vagy épen feltétlen nyilatkozatot adna. Megtörténhetik, hogy egyérdekü örököstársak közül némelyek az örökség birtokába lépnek, a nélkül, hogy a kiszabott határidő alatt feltételes nyilatkozatukat a hagyatéki biróságnak beadnák, ők a mulasztás miatt az örökhagyó kötelezettségeit, a hagyaték értékére való tekintet nélkül, kötelesek teljesíteni. Az örököstársak közül azonban egyik, ki a többiekkel ugyanezen jogczimen van hivatva az, örökösödésre, de bármi oknál fogva az örökség birtokába nem lépett, későbben, de még a neki kiszabott időn belül feltételesen nyilatkozik örökösnek. Ily esetben nem valószínű, hogy az örökhagyó halála után hosszabb idő múlva készített leltár a hagyatéki vagyoni állapotot híven tüntethetné elő. Azért a már korábban feltétlenül nyilatkozott örökösökre a leltár jogkedvezményét sem lehet kiterjeszteni. A 13.—18. §§-hoz. A fentebbi §§-ban (3. —12.) meghatározza a törvény az örökösi nyilatkozat fogalmát, az ahhoz való jogosultság átszállását az örökös örököseire, a nyilatkozat tételének idejét, (3. §.) a nyilatkozat kellékeit, (4.—5. §§.), a nyilatkozat különböző két módját (6. §.) megállapítja a feltételes nyilatkozat szükségét s az ahoz való korlátlan jogot, viszont a feltétlen nyilatkozathoz, ugy az örökség el nem fogadásához való jog korlátolását, (7., 8., 9. §§.), megállapítja az örökösi nyilatkozat visszavonhatlanságát, (10. §.), terjedelmét (11. §.) és végre rendelkezik azon esetről, ha az örököstársak különböző módon nyilatkoznak. (12. §.) A következő szakaszok tárgya meghatározni, minő következménye van annak: 1-ör, ha az örökös nyilatkozatot ad; 2-or, ha az örökös a nyilatkozatot elmulasztja vagy épen azt jelenti ki, hogy az örökséget nem fogadja el avagy végre, ha nem jelentkezik örökös. A 2-ik pont alatti esetekről a 19.—20. §§-nál lesz szó.