Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról
943. SZÁM. 57 Arra nézve, minő rendelkezések jöjjenek az 1-ső s minők a 2-dik részbe, irányadó elvül szolgált az, hogy az első részbe való mind az, mi az örökség birtokbavételénél érdekelt személyek jogait és kötelességeit, s több érdekelt szeméinek egymásliozi jogviszonyát határozza meg ; a második részbe pedig annak meghatározása tartozik, mennyiben és miként köteles a biróság az örökhagyó halála után az örökség vagy hagyomány birtokbavételénél közreműködni. A mi a törvényjavaslat alapelveit illeti, egyik alapelve a törvényjavaslatnak az örökösöknek törvény előtti egyenlősége. Azon körülmény, hogy az örökösök vagy azok egy része gyámság vagy gondnokság alatt áll, nem hathat zavarólag a birói eljárásra. Kétségkívül szükségesek ily örökösök érdekében némely oly rendelkezések, melyeknek az önjogu örökösök tekintetében vagy épen nincs vagy csak kivételes esetekben van helye. Ezen rendelkezések a leltározásnak és bizonyos esetekben a gyámhatóság jóváhagyásának szükségéből folynak. A gyámhatóság jóváhagyását azonban a törvényjavaslat nem a Hróság eljárásához kivánja meg, hanem a gyám vagy gondnok cselekményéhez. A biróság az árvaszéktől épen oly függetlenül jár el akkor is, ha az örökségre nézve gyámság vagy gondnokság alatti személyek érdekelvék, mint jár el akkor, ha minden érdekelt személy önjogu és csak azt köteles vizsgálni, vájjon a gyám vagy gondnok bir-e valamely cselekmény véghezvitelére jogosultsággal, valamint köteles vizsgálni azt is, hogy az önjogu személy nevében fellépő megbízott bir-e meghatalmazással. A törvényjavaslat szerint a biróság minden intézkedésre, minden határozat hozatalára önállóan van jogosítva; az árvaszék a biróság eljárásába befolyást nem gyakorolhat s az árvaszék hatásköre, azonkívül, hogy gyámot és gondnokot ő nevez s a gyám és gondnok cselekményeihez jóváhagyását ő adja, csak akkor kezdődik, midőn a biróság az örökjogot tisztába hozván, a gyámság vagy gondnokság alatti személyek osztályrészeinek gyámi vagy gondnoki kezelése kezdetét veszi. A többi alapelvek a következők: Minden halálesetről jelentést kell tenni a hagyatéki bíróságnak. Az örökösödési eljárás csak azon esetekben kötelező, a melyekben a szóbeli vagy írásbeli örökösi nyilatkozat szükséges. Az örökség birtokbavételéhez a törvényjavaslat örökösi nyilatkozatot kíván, de az örökös akaratának nyílt kijelentése csak a hitelezők érdekében, és ezenkivül még azon esetben szükséges, ha az örökjog több ellentétes érdekű igénylő között vita tárgyát képezi. Minden örökös önhatalmúlag birtokába veheti az örökséget, ha az vita tárgyát nem képezi. Ezen esetben azonnal bizonyítványt nyerhet az örökség átszállásáról, s az örökhagyó bekebelezett jogainak átíratását is késedelem nélkül eszközölheti. Ha az örökjog vita tárgyát képezi, a törvényjavaslat az önhatalmú birtokba helyezkedést nem engedi meg. Ezen esetben a hagyatéki biróság sommás utón megvizsgálja az örökséget igénylők jogait, s azt, a ki jogát a gyengébb joggal, vagy épen minden jogezim nélkül igénylő vagy foglaló ellenében valószínűvé tette, az örökség birtokába helyezi; perre nem utasít senkit, mert mind az, a ki jogaiban bízik, perre utasítás nélkül is érvényesíthető jogait a birtokba helyezett ellen rendes örökösödési perrel. Ha a hagyatéki biróság ily sommás utón a vitás örökség birtokába helyezte a valószínű örököst, ez az örökhagyó bekebelezett jogainak átíratását szintén minden további hirdetményi eljárás nélkül eszközölheti ugyan, azonban csak akkor, ha 45 nap múlva a birtokbahelyezést elrendelő végzés kézbesítése után senki örökösödési pert nem indított. Végre a peres hagyaték zár alá vételét nem rendeli el a törvényjavaslat feltétlenül, hanem csak megengedi, hogy a perrendtartás általános szabályai szerint azt kérni lehessen az örökösödési per bírójánál. A hitelezők érdekében a törvényjavaslat, mint már fentebb emiitett, általában minden örökKÉPVH. IROMÁNY. 1872—75. XXIII. 8
