Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-1006. Törvényjavaslat a polgárositott varasd-szt.-györgyi és varasd-kőrösi volt határőrezredek területén fekvő s eddig adómentes erdők ideiglenes megadóztatásáról
ÍÖ06. S2ÁM. 367 mert a horvát-szlavón határőrvidék még katonai kormányzat alatt álló területén a szolgalmi jogok megváltása fejében az ezredközségek számára kihasitott, valamint az államnak maradt erdők ő felségének 1874. évi június 16-án kelt legfelső elhatározása alapján ideiglenesen már meg lettek adóztatva. Mintán az itt szóban lévő erdőknek megadóztatását addig elhalasztani, mig a földadószabályozásról hozott törvény végrehajtatik, indokolva nem lenne, s miután ezen erdőknek ideiglenes megadóztatásánál azon eljárást, mely a földadószabályozási törvényben foglaltatik, a szükséges és nagy idő- és pénzáldozattal beszerzendő adatok hiányában alkalmazni nem lehet, a nevezett erdők ideiglenes megadóztatása czéljából oly eljárást kell megállapítani, a mely a rendelkezésre álló adatok alapján minden költség nélkül könnyen és rögtön foganatosítható. Követtem e tekintetben azon elveket, melyek szerint a horvát-szlavón határőrvidék még katonai kormányzat alatt álló nagyobb területén fekvő erdők ő felségének 1874. június 16-án kelt legfelső elhatározása alapján megadóztatva lettek; még pedig nemcsak azért, mert méltó panaszokra adhatna okot, ha ugyanazon jogi viszonyokkal bíró határőrvidék egyik része más elvek szerint adóztatnék meg, mint a melyek szerint ezen határőrvidék másik része tettleg már meg lett adóztatva, hanem azért is, mert a nevezett erdők ideiglenes megadóztatása a jelen viszonyok között más elvek alkalmazása mellett a kitűzött czélnak megfelelőleg nem lehetséges. Ezen elvek az előterjesztett törvényjavaslat 2., 3., 4. és 5. §§-ai szerint a következőkből állanak: 1. Az adó alá vonandó összes erdők három osztályba soroztainak; az elsőbe tartoznak a túlnyomólag tölgyekből álló legértékesebb és legjövedelmezőbb erdők; a másodikba azon kevert erdők, melyekben a tölgy alárendelt szerepet játszik, továbbá a bükk és egyéb jobb minőségű erdők, a mennyiben mindezek, holdankénti becsértéke legalább 100 forintra rug; a harmadik osztályba pedig a többi, holdanként 100 forintnál kevesebbre becsült csekélyebb minőségű és legkevesebbet jövedelmező erdők. Az ezen osztályozásra szükséges adatokat a szóban lévő erdők megosztása czéljából eszközölt becslési munkálatok szolgáltatják, a melyek szerint a nevezett két határőrezred területén fekvő erdők a most elősorolt három jövedelmi s egyszersmind értékosztályba soroztattak. 2. Az egyes osztályokra kivetendő 25, 18 és 10 krajczárnyi adótételek megfelelnek egyrészt azon átlagos adónak, mely a határos Pozsega, Verőcze, Kőrös és Zágráb megyékbea, illetőleg ezekben a megadóztatandó erdőkkel közvetlen szomszédos községekben jelenleg fenáll, másrészt azon adótételek határai között állanak, melyek a horvát-szlavón határőrvidéknek még katonai kormányzat alatt álló részeiben fekvő erdőkre ő felségének emiitett legfelső elhatározása folytán 30, 25, 10 és 8 krajczárral ki lettek szabva. 3. Az előbbiek szerint osztályonként kiszámítandó erdő-adónak, a kincstár és az illető ezredközségek közt való megosztása, és szükség esetén az egyes osztályokba sorozott erdőrészletekre való felosztása az erdőrészek azon becsértéke alapján fog történni, a mely szerint az erdőbirtok maga is az erdei szolgalom megváltása czéljából a kincstár és az ezredközségek között felosztatott. 4. Az adókötelezettség kezdete azon időpontra tétetett, a midőn az erdei szolgalmak megváltása fejében kihasitott erdők az ezredközségek által tényleg birtokba vétettek. Végezetül még ki kell emelnem, hogy a jelen törvényjavaslat szerint az itt szóban lévő erdőkre kivetendő és beszedendő összes adó az előleges kiszámítás szerint 35.940 forintra tehető. Budapest, 1875. ápril hó 4-én. Széli Kálmán s. k., pénzügyminister.
