Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-993. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a gyalui koronai uradalom visszaváltása iránt a zálogbirtokosokkal kötött egyezségről szóló, 473/1874. számmal jegyzett törvényjavaslat és az ezen egyezség jóváhagyása ellen beadott óvás megszüntetéséről szóló 667/1874. sámmal jegyzett előterjesztés tárgyában
993. SZÁM. 347 Elállanak azon 195.000, illetőleg 97.500 frtra rugó követeléstől, mely iránt a kozsvári kir. törvényszék előtt pert indítottak. Viszont a kincstár a 98.706 ezüst irt 20V4 kr zálog-összeg, valamint az időelőtt átadott erdőkből, havasokból, községi taksákból és regálékból elmaradt haszon, a peres követelés megszüntetése s a vizi-út megnyitása fejében átad: a gróf Eszterházy családnak a) szántókban, kaszálókban „• 730 h. b) erdőkben, és terméketlen földekben ........... 3.238 h. 1.036 •ölet a gróf Bánffy örökösöknek a) szántó, kaszáló belső földekbe 671 h. 1.272 •ölet b) erdőkben . -063 h. 985 •ölet, továbbá: átadja a kincstár az uradalomban vesztett urbériségért kiutalt, jelenleg birói zár alatt lévő összesen 301.914 frt 47 2 / 4 krra rugó kárpótlási tőke hason felét. Ghyczy Kálmán volt pénzügyministernek múlt 1874. évi november 23-án kelt előterjesztésében kijelentett nézete szerint, a hivatal elődje által kötött ezen egyezség „a kincstár érdekeinek megfelelő." A pénzügyi bizottság a dolog természeténél fogva, nincs és nem lehet azon kedvező helyzetben, hogy részletesen okadatolt véleményt mondhasson azon kérdés felett, vájjon a megkötött egyesség előnyös-e és mily mérvben előnyös az államra nézve. Ismernie kellene a részleteket, ismernie mindazon körülményeket, a melyek a kérdés eldöntésénél irányadók és döntők. E részletek kipuhatolása, s a döntő körülményeknek esetleg a helyszínén megvizsgálása nem tartozhatik a bizottság feladatai közé. A bizottság csak az előterjesztett adatokból meritheti meggyőződését. Ez adatok azt mutatják, hogy a megkötött egyezség, pontosan végrehajtva, a kincstárra nézve hasznos lesz, a mennyiben a kincstár, a "zálogváltási idő lefolyása előtt és per nélkül, az uradalom legnagyobb részének, a földtehermentesitési kötelezvények hason felének és azok esedékes kamatainak, a melyek a zálogváltóper végbefejezéseig a zálogbirláló családot illetnek, tulajdonosi birtokába jut, mig másfelől a zálogösszeg visszafizetésének s a tetemes investitiók megtérítésének kötelessége alól egyszerűen menekül. Szemben ezen, az előterjesztett iratokból levonható tényállással s a zálogváltóper esélyeivel; a bizottság nem vállalhatja magára az erkölcsi felelősséget azon kárért, mely a szerződés jóváhagyásának megtagadása folytán esetleg a kincstárt érhetné. Azon hitben tehát, hogy a kormány kötelességéhez képest a szerződés megkötésénél minden tekintetben kellő óvatossággal járt el s a végrehajtásnál az állam érdekeire szigorúan fel fog ügyelni: a megkötött szerződést a törvényhozás által jóváhagyandónak s a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadandónak tartja. Szükségesnek véli azonban a bizottság, hogy a kormány a szerződésbe vegyen fel egy pótintézkedést, mely szerint a zálogbirláló család, a kötött egyezségre nézve a kincstár irányában, minden megtámadó ellen jótállást vállaljon. Kelt Budapesten, 1875. ápril 5. Csengery Antal s. k., Horváth Lajos s. k., az állandó pénzügyi bizottság elnöke. az állandó pénzügyi bizottság előadója. 44*
