Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-984. A zárszámadási bizottság jelentése, az 1869. évi állami-zárszámadás megvizsgálása tárgyában
312 984. SZÁM. A bányászat és pénzverésnél pedig ugy az előírás, valamint a tényleges eredmény bruttóösszegekben, vagyis a kölcsönös beszámításra alkalmas és az állami számvevőszék jelentésének 9. és 10. lapján emiitett összegek kihasitása nélkül vétetett fel a zárszámadásba, holott a költségvetés egészen netto-összegeket tartalmaz. A költségvetéssel való helyes összehasonlítás czéljából tehát szükséges a zarándi és erdélyi jószágok kezelési eredményeit a bányászattól kiválasztani és a kincstári és koronái uradalmak és erdők kezelési eredményeihez csatolni. Továbbá a bányászatnál az összehasonlítást a compensálandó összegek figyelembevételével megtenni. Ez utóbbi irányban nehézség nem merül fel. A zarándi és erdélyi jószág részeket illetőleg azonban, ezeknek különválasztása most már alig eszközölhető, mivel hogy 1869-től Zaráud Vajdahunyaddal, a többi erdélyi jószág részek pedig más erdélyi uradalmak és erdőkkel egyesítve kezeltetnek, és e kezelés eredményei az illető számadásokban egybefoglalva mutattatnak ki. A különválasztás tehát csakis az eredeti számadások alapján történhetnék meg, a mi azonban, ha különben lehetséges is volna, nagy munkával jár, a nélkül, hogy annak különös gyakorlati haszon lenne tulajdonitható, mivel a kérdéses jószág részek eredményei az összességre döntő befolyással nincsenek, a mint ez a költségvetésből is kiderül, melyben az előirányzott fedezet a szükségletet csak 280 frttal haladja meg. Az összehasonlítás helyes eszközlése tekintetében egyébiránt van egy más egyaránt biztos alap, mely abban áll, hogy a zarándi és erdélyi jószágok kezelésénél előirányzott összegek az államjószágok sorából kiválasztassanak és a bányászathoz, hol a tényleges eredmények kimutatva vannak, csatoltassanak. Ehhez képest a kölcsönös beszámításra alkalmas összegek levonása után: a 18. czimnél államjószágok, az előírás kedvezőbb lesz . ... 172.465 frt 65 kr, a 20. czimnél államerdők, az előírás kedvezőbb 305.292 „ 6 „ a 23. czimnél bányászat, az előírás kedvezőbb lesz 4,056.412 , 37y 2 » mely utóbbi összeg alább a kiadásoknál bővebben körülirt 3,582.644 frt 6IV2 kr üzemi anyagok és czikkek értékének, vagyis az úgynevezett nem készpénzbeli kezelési eredménynek levonása után leszáll 473.797 frt 76 krra. A különféle bevételeknél felmerülő 254.798 „ 26V2 « kedvezőtlenebb eredmény az állam követelések, járulékok és kamat térítések csekélyebb bevételeinek következése. A vallás- és közoktatásügyi tárcza kezelésénél az előirányzatba téritmények czime alatt felvett 11.100 forint ellenében előírásba mi sem vétetett, miután ezen összeg már a múlt évben íratván elő, a hátralékok közt foglaltatik. A rendkívüli bevételek II. fejezete alatt foglalt államjavak eladása czimén befolyt bevételekre megjegyzi a bizottság, miszerint azokból jövedelmet csak 19.447 frt 21 krt képvisel, a többi befolyó összegek eladott államjavak esedékes eladási ár részleteit képezik. Nem kerülvén ki a bizottság figyelmét, hogy ezen árrészletek után kamat az előirányzatba felvéve nincs, erre a pénzügyminister képviselőjétől azon felvilágosítás adatott, hogy ezen követelések nagy része per alatt álló ügyletekből származván, azok után kamatfizetés elő nem fordul. A rendes kiadásoknál az előirányzatnak az utalványozással való összehasonlításából eredő különbözetek illetőleg túlkiadásokra a bizottság nézeteit ezekben adja elő. A királyi udvartartás költségeinél lévő 3.332 frt 57 kr túlkiadás az 1867. évi leszámolásból ered, 1869. évben kiegyenlittetett ugy, hogy ezen számla az I. füzet 2. lap szerint 325 frt 34V 2 kr követeléssel lezáratott.