Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-984. A zárszámadási bizottság jelentése, az 1869. évi állami-zárszámadás megvizsgálása tárgyában

304 984. SZÁM. A X. füzet 78. és 79. lapján foglalt vasúti kamatbiztositási számlának 7-ik tételére vonatkozólag, az állami számvevőszék megjegyzi: hogy a 6. tétel alatti részvények árfolyama után előállott nyerességből származó és ennélfogvaa kamatbiztositási alap javára irt 1,367.067 frt 50 kr. összeget, végleges, és az alap pénzerejét gyarapító jövedelemnek nem tekintheti, mivel ezen összeg a Tisza vidéki vasút társulattól átadott részvénytőkének név és tőzsdei értéke közti különbözetet képezi, mely különbözet, miután a kérdéses részvények az év folytán tényleg nem értékesítettek, jövedelmet nem is idézhetett elő s minthogy azok az év végén készletben maradtak, csakis az értékpapírokban kimutatott maradvány emelésére lehettek és voltak hatással. Miután pedig a név és tőzsdei érték közötti ezen különbözet, az 1869. év jövedelméül elfogadható nem volt, az 1,367.067 frt 50 kr a számadás megszavazásának elkerülése végett érintetlenül meghagyatott ugyan, ideiglenes jellegénél fogva azonban az átfutó kezeléshez soroztatott, az előirt jövedelem pedig a fennebbi összeg erejéig leszállittatott. A zárszámadási bizottság a maga részéről is osztja az állami számvevőszék azon nézetét, hogy az állam tulajdonát képező értékpapírok névleges értékben vétessenek számításba; s jelesül ez esetben a jövedelemnek ez összeg erejéig való leszállítását helyesli. A földteíiermentesitési adósság kezelésére nézve, a zárszámadási bizottságnak, azok után, a mit erről az 1868. évi zárszámadások vizsgálatáról beterjesztett jelentésében alőadott, észrevétele nincs. Az állam vagyon kezelési eredményeinek vizsgálatánál felmerült azon körülmény, hogy ámbár az 1868. L. törvényczikk által a gödöllői várkastély átalakítása és egyéb ottani helyreállításokra, továbbá a majorsági épületek eltávolítása és uj majorság felállítására valamint egyéb különféle építkezésekre, mi sem engedélyeztetett, mégis a zárszámadás X. füzet 36. és 37. lapoldalainak tanúsága szerint e czimen 392.377 frt HV2 kr adatott ki. A zárszámadási bizottság a pénzügyminister képviselőjétől nyert felvilágosításból, valamint a felmutatott ügyiratokból tudomást nyert ugyan arról, hogy a fennebbi költség jelentékeny részét oly összegek képezik, melyek az 1867. és 1868-ban véghez vitt épitkezésekre adattak ki, de a forgalmi naplóban előlegként számoltatván el, csak 1869-ben kerültek véglegesen kiadásába, mind a mellett a fennebbi összegben az 1879. évben véghez vitt építkezésekből eredő költségek is foglaltatnak, sőt az 1870-re nyerendő fedezet reményében és rovására is történtek előleges utalványozások. Az 1869. évi költségvetésben e költekezésekre fedezet ugyan nem nyújtatott, azonban a pénzügyi bizottság — mint jelentéséből kivehető, — azok fedezetéül a koronái uradalmakból eredő úrbéri és szőlő-dézsma kötvényekből álló ingó államvagyon eladását jelölte ki, melyből azonban csak 115.000 frt bevétel lett előirányozva, valamint az 1870. évi költségvetésben a rendkívüli költségek között 100.000 frt megszavazva. A zárszámadási bizottság nem hagyhatja észrevétel nélkül ugy a pénzügyi bizottság azon eljárását, hogy ha e tekintetben a jelzett építkezéseknek szükséges voltát beismerte és azoknak az államkincstárból való teljesítéséről meg volt győződve, a mint ezt az 1870. évben e czimén nyújtott 100.000 frtot tevő hitelnek megajánlása után következtetni kell, miért nem nyújtott a ministernek már 1869-ben e költségekre szabályszerű fedezetet. Másrészről lehetetlen nem kifogásolnia a bizottságnak a pénzügyminister eljárását is, hogy ily mérvű költekezést, megszavazott hitel nélkül saját felelőségére tett; sőt miután ezek nagy részét már 1867. és 1868. években tette, azokat ezen évek számadásaiban végleg még el sem számolta. Mindazonáltal a zárszámadási bizottság, tekintetbe véve azt, hogy a tett építkezések szükségesek voltak arra, hogy a királyi várlak és park a legmagasabb undvar tartózkodása igényei szerint átalakíttassák, a pénzügyministeri tárcza kezelésében előforduló ezen épitkezésekre tett költségekre, •— valamint az állami számvevőszék jelentésében kiválólag kiemelt tételekre, az üvegház és vízvezeték