Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-978. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabnacsarnokok választott birósága előtt előforduló iratoktól és jogügyletekről és ezen biróságok itéleteitől járó bélyegilletékek tárgyában szóló törvényjavaslatról

280 978. SZÁM. a) ha a tárgynak értéke 50 frtot meg nem halad, minden iv után 12 kr; b) ha a tárgynak értéke 50 frtot meghalad vagy meg nem becsülhető, minden iv után 36 kr. 2. §. Kereskedők és iiparüzbk levelezései. A kereskedők és ipariizők saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyait illető levelezéseik feltételes bélyegmentessége iránt az illetékszabás 59. tételének 4. pontja alatt foglalt határozmányok az 1. §-ban emiitett választott-bíróságokra vonatkozólag oda módosíttatnak, hogy azon esetekben, midőn ily levelezések ezen bíróságok előtt nem a levelezések által megkötött jogügylet érdemének, hanem csak az ebből eredő mellékkérdéseknek minőségi érték- és árkülönbözeteknek érvényesítése végett használtatnak, csak a szorosan vett peres tárgy értékének s a jogügylet minőségének megfelelő fokozatos illeték rovandó le a panaszló fél által. Ha minőségi különbözet egyáltalában nem állapittatik meg a választott bíróság által, akkor a felek által felmutatott minden egyes levél s ha az több ívből áll, minden egyes iv 50 kr állandó bélyeg alá esik; de ha a vonatkozó értékhez képest ennél kevesebb lenne a fokozatos illeték, ily esetben ezen csekélyebb összeg fizetendő a felek által. 3. §. A 2. §-ban említett peres tárgy értékét maga a választott - bíróság állapítja meg és szedi be az ezután járó bélyegilletéket akként, hogy vagy az annak megfelelő bélyegjegyeket a levelekre felragasztja s azokat átbélyegzi, vagy az illetéket készpénzben az adóhivatalhoz beszállítja; ha pedig ezen illetéket bármi okból nem szedhetné be, a bíróság a leletet a panaszló fél ellen felveszi s azt a pénzügyi igazgatóságnak átküldi. A bíróság köteles a tárgyalási iratokban az érték meghatározását kitüntetni és azt is világosan felemlíteni, vájjon lerovatott-e s mily összegben a levelezéstől járó illeték vagy minő intézkedés tétetett annak behajtása iránt. Mindaddig, mig ezen illeték le nem rovatott, a bíróság sem az ítéletet ki nem hirdetheti és ki nem szolgáltathatja a feleknek, sem pedig a felek közt netalán létrejött egyezségnek foganatot nem szerezhet. 4. §. Alkuszok. Áru- és értéktőzsdénél, valamint vidéki termény- s gabona-csarnokoknál alkalmazott alkuszoknak tekintendők mindazon egyének, a kik kereskedelmi vagy iparüzletek megkötésére a tőzsde és csarnokok bizottságai által írásbeli felhatalmazást nyernek, és üzletük lelkiismeretes gyakorlására a bíróság előtt meghiteltetnek, vagy arra előtte fogadalmat tesznek, és az 1868 : XXIII. törvényczikk 29. §-ában megállapított dijt a felhatalmazás kiszolgáltatása előtt lefizetik. 5. §. A 4. §-ban említett alkuszok könyveitől, naplóinak kivonataitól és kötleveleitől járó bélyegre nézve az illetékszabás 5. tételének, illetőleg az 1868: XXIII. törvényczikk 15. §-ának határozmányai akkép módosíttatnak, hogy a felek aláírásával is ellátott alkuszi kötlevelek, ha azok tárgyai az alkuszok rendes üzletköréhez tartoznak, 1 forint állandó bélyegilleték alá esnek, tekintet nélkül arra, hogy ezen kötlevelek az alkuszoknál maradnak-e, vagy a felek kezeihez visszakerülnek.